A kérdés
Tiszteletem, az történt velem, hogy egy tök jól eltöltött nap után a szüleimmel/tesóimmal hirtelen a semmiből leesett a tantusz hogy előbb utóbb ennek vége, innentől kezdve majdnem két hete csak arra tudok gondolni, hogy ennek vége lesz, nem tudom ha egyszer elmennek a szüleim mi lesz velem, a "vég" után csak a semmiség van és semmi nem vár ránk és a többi. Nem tudok másra gondolni ezer meg egy cikket és fórumot olvastam már el, de nem tud teljesen megnyugtatni semmi. Mi a teendő?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Patrik, eléggé biztos vagyok abban, hogy érdemes volna pszichológust felkeresnie ezzel a kérdéssel. Méghozzá azért javaslom ezt, mert szerintem azért nem találta meg a választ, a megnyugtatást egy fórumon sem, mert az nagyon egyedi lehet, és mások története alapján nem találja meg a saját magához vezető utat. Úgy gondolom, hogy azt lenne érdemes megvizsgálni, hogy milyen a kapcsolata a szüleivel, testvéreivel, családjával, és hogy éli az életét, tőlük mennyire függetlenül, vagy mennyire függésben. Nem írta, hogy hány éves, ettől erősen függ, hogy hol "kellene" tartania a függetlenedésben. Plusz ezen a kérdésen kívül is fontos az, hogy hogyan működik a családja, milyen érzelmi működések vannak, kötődéseik, családi működésük részletei is fontosak lehetnek. És hát egyáltalán nem mindegy, hogy a szülei mennyi idősek, és mennyire egészségesek, ettől a realitástól is függ, hogy a szorongását hogyan lehet csökkenteni.
És persze ne felejtsük el, hogy nemrég volt halottak napja is, amikor nagyon sokat hallunk olvasunk a halálról, a szeretett személyek elvesztéséről, ez is belejátszhat az ilyen jellegű félelmek és szorongások felerősödésében.
Szóval röviden: biztos vagyok, hogy van magyarázat arra, hogy miért szenved most, épp most ezektől a gondolatoktól, és kívánom, hogy sikerüljön erre rátalálni mihamarabb, hogy azután dolgozni tudjon a nyugalma visszanyeréséért is. Üdvözlettel Biró Eszter