Elhagyott kismama

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező, ha jól érzem a leveléből maga olyan Szülő, (anya?, apa?)akinél a lánya támaszt találhat a baba kihordásához, hiszen most is segíteni szeretne neki. Ez már önmagában nagy erőt jelenthet számára a továbbiakhoz. Most a kölcsönös aggódás állapotában vannak, a lánya kímélni szeretné, megvédeni Önt a rossz érzésektől, Ön pedig aggódik, tart attól, hogyan fogja visszaszerezni a lánya a korábbi lelki egyensúlyát. Valószínű, hogy a kölcsönös aggódás felerősíti mindkettőjük szorongását, miközben megnyugtatásra lenne szükségük mindkettőjüknek. Ilyen helyzetben nagyon jól látja sok esetben valóban elkelhet a külső segítség. Előtte érdemes kipróbálni más lehetőséget is. Keveset tudok a körülményeikről, a lánya életkoráról, a családjuk egzisztenciális helyzetéről, hogy kívánt volt-e a lánya részéről a baba kihordása, hogy az apa bár elhagyta, vállal-e a jövőben felelősséget a közös gyermekükért? A legtöbbet a lányának most azt segíthet, ha van kivel megosztania, megbeszélnie a lehetséges aggodalmait. Az, hogy érezze és tapasztalja, hogy támaszkodhat, a családra, bízhat bennük, bátran elmondhatja az érzéseit, anélkül, hogy arra a kétségbeesés lenne a válasz. Az segíthet mindkettőjüknek, ha megindul egy folyamatos beszélgetés Önök között, amiben a jelenlegi bizonytalanság érzetük fokozatosan egy biztosabb jövőképbe vált át. Tervezni tudnak, hogyan lesz a baba megszületését követően, hol lesz a helye, kik lesznek, akik a lányának érzelmileg, fizikailag és egzisztenciálisan segíteni tudnak a gondozásban a kezdetekben. Nagy segítségükre lehet a körzeti védőnő , akihez további segítségért praktikus kérdésekben már most is fordulni lehet. Amennyiben a lányánál tarósan fenn áll a "lelki összeomlás álapota", kérjenek pszichológiai segítséget . Minden jót kívánok a továbbiakhoz, Üdvözlettel, Korbuly Ágnes