Sötét vezetők a szervezetekben: Machiavellizmus

Talán először Machiavelli neve történelem és irodalom órákról derenghet nekünk. A reneszánsz Firenzében született politikus, politikafilozófus saját élettörténetében is találhatunk olyan pillanatokat, melyek lelki sebekkel, árulással és megaláztatással teliek. Mégis az egyik leghíresebb szerzeménye, A Fejedelem c. könyv mai napig olyan állításokat, tapasztalásokat tartalmaz, ami nem csak a politikatudomány. de a vezetéslélektan és a személyiségpszichológiai is elkezdett vizsgálni.

Ahhoz, hogy megértsük a kontextust, Machiavelli a könyvét Cesare Borgiának szánta, akiben látta az Itáliai királyságok egyesítésének a lehetőségét az adott korban. Tehát a római oszd meg és uralkodj gondolkodását próbálta felváltani a cél szentesíti az eszközt stratégiájával. 

Ez a stratégia jól szemlélteti a machiavellista vezetők gondolkodását. A machiavellista vezető: nem konfrontál, kivár. Nem a nyílt hatalmi harcot választja. Nem keresi a rivaldafényt. Nem vezeti a csapatát – irányítja a rendszert. Fontos megjegyezni, hogy alapvetően nem a rosszindulat vezérli. Csak a világot úgy látja, hogy kapcsolódni kockázatos, őszintének lenni naivitás és a befolyásolás kulcsa az időzítés és a megfelelő információszerzési lehetőségek kiaknázása.

Klinikai pszichológia szerint: A machiavellista személyiség érzelmileg távolságtartó, manipulatív és cinikus világlátással működik. Nem a kapcsolatok, hanem az előny motiválja.

Emiatt vezetéslélektani szempontból egyértelműen negatív hatással bír a szervezetre és a munkahelyi pszichológiai biztonságra. Ugyanis ez a fajta vezetői viselkedés bizalmatlanságot kelt a csapatban, rejtett belső versengés jelenik meg és növekszik a rejtett kontroll. 

Sajnos a jelenlegi corporate világban ez a fajta viselkedés kifizetődő a vezető számára, ugyanis az igazgatók elvárhatják a felsővezetőktől, hogy ő maguk vegyék kézbe a dolgokat bármi áron, miközben a beosztottak és a csapatok ezt nem tűrik hosszú távon. A legújabb kutatások kimutatták, hogy a machiavellista vezetők gyakran alkalmaznak abuzív felügyeletet a beosztottakkal szemben.

Végezetül talán legjobban testesíti meg ezt Michele Corlene alakja a Keresztapa II. cimű filmből, vagy Kisujj szerepe a Trónok harca sorozatból. Hideg logika, a beosztottak manipulációja csak azért, hogy saját maga előnyt élvezzen. Egy sakktábla, ahol beosztott maximum egy sakkfigura lehet, de ember nem.