Ne NEvelj NEgatív üzeNEtekkel!

Gondolatkísérlet

Adott egy, a világra tágra nyílt szemekkel  rácsodálkozó, épp öntudatára ébredő, én-határait feszegető gyermeket. És adott egy aggódó, a szorongástól izzadt kezeit tördelő anyuka. Illetve egy játszótér - tele izgalmas ("ne menj fel, bajod esik"), felfedezhető ("ne nyúlj hozzá, elrontod"), pörgő-forgó ("bele használd, elszédülsz vagy leszakad!"), váratlanul hangot adó ("ne nyomd meg, megijeszt"), mozgatható ("ne szedd szét, tönkremegy") tárggyal, játékkal. 

Shuck és Ludlow (1984) tanulmánya úttörőnek bizonyult az elrettentő ösztönzés tanulási teljesítményre gyakorolt hatásának témakörében. Érdemük, hogy vizsgálatilag is alátámasztották, a 10-16 éves gyerekek negatív és semleges előzetes információ hatására gyengébben teljesítenek, mint a pozitív kilátásokkal útnak indított kísérleti csoport. Az eredmény valószínűleg nem szolgál meglepetéssel azok számára, akik valamilyen formában asszisztáltak már egy gyermek felcseperedéséhez.

A negációk, tiltások felfogása (és gyermekek esetében csak azért sem teljesítése) fiziológiai szinten is tetten érhető tényből ered, minek értelmében az agy jobb féltekéje a negációt magában foglaló állításokat nem érti, a tagadószót kiszorítva az észlelés köréből indítja cselekvésre a motoros rendszert. Ebből egyszerűen következik, hogy az egyébként is engedetlennek és butácskának címkézett gyermek „miért nem fogja fel”, hogy „le ne zuhanjon a mászókáról” vagy „el ne essen a biciklivel a kavicsos úton”. Az ilyen sugallatok a kognitív feldolgozás során tévesen kódolódnak, a gyermek épp azon felbuzdulva próbálja ki a világosan megtiltott lehetőséget, mert nincs tisztában a lehetséges következményekkel. Valamint mert jellemzője veleszületett kutató kíváncsiság: az adott kipróbálandó dologgal kapcsolat információhiány miatt izgalmi szintje megnövekszik, a kipróbálás ezt az izgatottságot csökkenti le. 

Így válik tehát egy tiltó üzenet negatív szuggesztióvá. Ennek definíció jellegű meghatározása Ferenczi (2006/1911, 187. old.) szerint: „érzetek, érzések, gondolatok és akarati elhatározások becsempészése egy más ember lelkivilágába úgy, hogy az, akinek szuggerálnak, ne tudja a sugalmazott érzéki, érzelmi és értelmi behatásokat a maga eszével korrigálni, megmásítani.” Az ilyen üzenetekkel szemben tehát védtelenek vagyunk, hisz befolyást még értelmi képességek birtokában sem gyakorolhatunk. Így tehát a tiltó (szakszóval negatív szuggesztiók) sora a gyermek fejében azon dolgok kavalkádját hozza létre, amiket nem csinálhat - nem kap azonban választ rengeteg ösztönös belső kérdésére: "miért nem?"; "mi történne, ha mégis?"; "és akkor mit igen?"

A cikk üzenete: igyekezzünk NE így csinálni... Az üzenet olvasása talán hasonló kételyeket és kérdéseket ébreszt bennünk, mint a tiltások által korlátozott gyermekünkben. 

De akkor hogyan csináljuk? Erre ad választ a folytatás.