Mindfulness a hétköznapokban – túlgondolás helyett visszatérés a jelenbe

Van, hogy egy helyzet vagy beszélgetés után még órákig azon gondolkodunk, mit mondtunk, hogyan mondtuk, vagy hogy vajon mit gondolhatott rólunk a másik. Máskor előre próbáljuk végiggondolni, mi minden történhet, és hogyan tudnánk minden lehetséges helyzetre felkészülni. A gondolataink újra és újra ugyanazokat a köröket járják, miközben egyre távolabb kerülünk attól, ami éppen történik. A túlgondolás sokszor nem visz közelebb a megoldáshoz – csak elfáraszt. 

Ráadásul ilyenkor könnyű azt hinni, hogy a gondolkodással valamit teszünk a helyzetért. Ha még egyszer átgondoljuk, megfejtjük, elemezzük, akkor végre megnyugodhatunk. Pedig van egy pont, amikor a gondolkodás már nem megoldáskeresés, hanem ugyanannak a gondolatkörnek az ismétlése.

Ilyenkor segíthet a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét.

Mit jelent a mindfulness? 

A tudatos jelenlét azt jelenti, hogy figyelmünket szándékosan és ítélkezésmentesen a jelen pillanat tapasztalatai felé irányítjuk. A mindfulness nem azt jelent, hogy ne gondoljunk semmire, nem kell kikapcsolni az agyunkat és nem kell mindig nyugodtnak lennünk. Azt jelenti, hogy észrevesszük, amikor elkalandoztunk a gondolatainkban, és visszatérünk ahhoz, ami éppen történik, a jelenhez.

Ebben egy nagyon egyszerű kérdés is segíthet: Ezt tudom, vagy csak gondolom?

Sokszor kiderül, hogy amit tényként kezelünk, valójában egy feltételezés, egy félelem vagy egy lehetséges forgatókönyv. Természetesen nem feltétlenül kell rögtön pozitív gondolatra cserélnünk. Elég lehet annyit felismerni, hogy „Ezt most nem TUDOM, hanem GONDOLOM.” 

Már ez is létrehozhat egy kis távolságot köztünk és a gondolatunk között, ezután pedig visszatérhetünk a jelenhez. Megfigyelhetjük, mit látunk, mit hallunk, mit érzünk a testünkben. Figyelhetünk a teánk ízére, a zuhany melegére, vagy a séta közbeni lépteinkre. Ez elsőre talán túl egyszerűnek tűnik, pedig pont ez a lényeg. Nem kell minden gondolatot végiggondolnunk, nem kell minden bizonytalanságra választ találnunk. Nem kell a jövőt fejben végigélnünk ahhoz, hogy felkészüljünk rá.

A mindfulness abban segít, hogy észrevegyük, amikor már megint elvitt minket a gondolataink áradata, és legyen lehetőségünk visszatérni.

Visszatérés a jelenbe

Amikor észreveszed, hogy már megint ugyanazon gondolkodsz, állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól: Mi történik most valójában? Ne azt keresd, hogy mi fog (szerinted) történni, és ne azt, hogy mi történhetett volna, csak azt nézd meg, mi van ebben a pillanatban. Akár egyetlen perc is elég lehet. Nem kell meditálni, nem kell becsukni a szemed. Csak visszatérni abból, ami a fejünkben történik, ahhoz, ami a valóságban körülöttünk történik.

Néha nem több gondolkodásra van szükségünk, hanem arra, hogy egy kicsit visszatérjünk ahhoz, ami éppen most van.

www.schieberandrea.hu