Vezetőként például odafigyelhetünk a pozitív és negatív visszajelzések megfelelő arányára (melyről korábban itt írtam: https://pszichologuskereso.hu/blog/hogyan-javithatja-teljesitmenyt-visszajelzesek-aranya), törekedhetünk a munkahelyi FLOW élmény megtapasztalására, vagy akár egy szervezetfejlesztés esetén is nyúlhatunk a pozitív pszichológia eszköztárához.
Az elmúlt évtizedekben a SWOT analízis mondhatni teljesen beépült a köztudatba. Akár önmagunk, akár a csapatunk fejlesztésénél magabiztosan nyúlunk a jól ismert mátrixhoz, és egymás után sorra vesszük az erősségeinket, a gyengeségeinket, a lehetőségeket, és a veszélyeket.
Az így kapott információk segíthetnek diagnosztizálni a szervezet állapotát, valamint a cselekvési terv kidolgozásához is jó alapot biztosítanak.
A pozitív pszichológia követői azonban úgy érezték, ez a megközelítés túlságosan is az elkerülendő helyzetekre koncentrál, ahelyett, hogy azt elemeznék, hogy mit tehet a szervezet a várt változás érdekében. Ebből kiindulva hozták létre a SOAR modellt, mely az erőségek és a lehetőségek mellett a célkitűzést és a várt eredményeket is figyelembe veszi.
Ebből kifolyólag a SOAR modell sokkal inkább megoldás- és növekedésfókuszú, szemben a hagyományos SWOT analízissel.
A SOAR elemzés fontos eleme, hogy a szakértők mellett a munkavállalók együttműködésére és elköteleződésére is épít, ezért „felhatalmazva” őket az alábbi szakaszokon keresztül viszi a szervezeti változás folyamatát:
1. Felfedezés (discover): a jól működő folyamatok azonosítása
2. Vizionálás (dream): azoknak a folyamatoknak az elképzelése, melyek jól működhetnek a jövőben.
3. Tervezés (design): a változás megtervezése és a folyamatok priorizálása
4. Végrehajtás (delivery): a javasolt terv végrehajtása
Tehát elmondhatjuk, hogy a pozitív pszichológia holisztikus és növekedésfókuszú megközelítéssel dolgozik.
Komment írása