Hogyan működik az autogén tréning?

Az Autogén tréning a pszichoterápiás eljárások közül talán a legelsőnek számít. 1920 és 1932. között dolgozta ki J. H. Schultz német pszichiáter. A tréning a hipnózisból, mint terápiából indult ki. Alapjaiban sok hasonlóság vélhető. A közös vonás, hogy mindkettő a szuggesztív folyamatra épül. Az Autogén tréningben az autoszuggesztív folyamat alakul ki, mely egyfajta önellazítás. Valójában hosszas gyakorlás során megtanulja a kliens autogén módon ellazítani magát. Ezáltal elindul egy testi és lelki öngyógyító folyamat. A tréning arra épül, hogy elsajátítsa a vázizomzat ellazítását és a légzés, keringés nyugalmi állapotba kerüljön. Ez egyfajta szabálytanulási folyamat, mely során el tud oda jutni a kliens, hogy olyan akaratlagos funkciók is befolyásolhatók, mint például a szívverés. A passzív koncentráció révén jutunk el a relaxált állapothoz. Ez az az állapot, amelyben csak hagyjuk, hogy megéljük a folyamatot. Az ingerekért csak saját maga felé folyamodik. 

Az autogén állapot, olyan állapot, melyet saját magunk érhetünk el a passzív koncentráció gyakorlásával. Ha a szubjektív szempontokat vesszük figyelembe, három különböző változást, hatást tapasztalhatunk meg. Az egyik, amikor a szorongást, amely egy bizonytalan érzés, oldja, ellenkező irányba, nyugalomi irányba fordítja.  A másik kognitív hatás. Segíti a kliens nyitottságát. Könnyebben tud magára figyelni, a belső élményeit felismerni és megfogalmazni. Egyfajta megfigyelő attitüd alakul ki, a belső megélt élményekkel kapcsolatban. A folyamat során csökken a szorongás és a védekezés, így ezáltal nő a megfigyelő funkció és az addig elfojtódott gondolatok felszínre kerülnek. Így a tudattalan tartalmak tudatosulnak. A harmadik megfigyelhető hatás a szubjektív jelenségek közé tartozik. Ezek az autogén kioldások.

Az autogén tréning élettanilag orientált standard gyakorlatsorozatra épül. Hat gyakorlatból áll. 

1. Elnehezülés: A végtagok elnehezülésére való passzív koncentrálás. A karokkal kezd, majd a lábakkal folytatja. 

2. Melegedés: Csak akkor vezethető be, ha már az elnehezülést könnyedén elő tudja idézni. 

3. Szívműködés szabályozása: A szívverés szabályos és nyugodt üteművé válik. 

4. Légzés: A légzés nyugodt és egyenletessé válik a gyakorlat során. 

5, Melegség a has környékén: a központi idegtevékenységre gyakorolt nyugtató hatás.

6, Homlokhűtés: A nagyon aktív betegeknél hatékonyan alkalmazható.

Minden gyakorlat bevezetésénél és gyakorlásánál nagyon fontos a fokozatosság. 

Mivel az autogén tréning pszichoterápiás eszköz, ezért ugyanazon szabály és keretrendszer vonatkozik rá, mint más pszichoterápiás módszerekre. 

(1, Szőnyi Magda: Relaxációs és imaginatív terápiák In: Szőnyi, G., Füredi, J. A pszichoterápia tankönyve, 2000, Medicina Könyvkiadó 341-353.o. 

2, Dr. Bagdy Emőke – Dr. Koronkai Bertalan: Relaxációs módszerek

Medicina, 1988. Budapest)