A drogfogyasztás kialakulásának lehetséges okai II. rész

Komáromi Éva (2000) a drogfogyasztás kialakulásában szerepet játszó tényezőket négy csoportba osztja, úgymint drogok sajátosságai, a drogfogyasztó jellemzői, a családi háttér, és a társadalmi, környezeti hatások. A drogok sajátosságai közül a pozitív hatások és az ennek tulajdonítható vonzerő mellett a hozzászokást és függőséget kiváltó hatást, a megnövekedett kínálatot (hozzáférhetőség) és az elérhető árat említi. A drogfogyasztó jellemzőihez ebben a felosztásban a genetikai, biológiai meghatározottságot, a pszichológiai tényezőket, valamint az egyén ismereteit, tapasztalatait sorolja a szerekre és a szerhasználatra vonatkozóan. A családi háttér tekintetében, mint fontos tényezőt, kiemeli a szülők iskolázottságát, az egzisztenciális helyzetet, a család összetételét, a családon belüli érzelmi kapcsolatok minőségét, illetve a családban előforduló devianciákat.

A belső, pszichodinamikai tényezőkön túl a leglényegesebb tényező a család. A család a szocializáció és a pszichoszociális fejlődés elsődleges színtere. A családok diszfunkcionális működése vagy nem elégséges funkcionalitása jelentősen kihat az egyén szocializációjára, megküzdési stratégia-készletére. Hoyer Mária „a droghasználat kialakulásában jelentős szerepet játszó” (Hoyer, 2004) családi előzményeket a következő pontokban szedte össze:

• a szülők alkohol-, ill. droghasználata, és azzal kapcsolatos attitűdje
• a szülők érzelmi életének zavarai
• családi traumák
• szeretett személy elvesztése
• válás
• szülő tartós hiánya (depriváció)
• családon belüli fizikai és/vagy szexuális bántalmazás
• a család élettörténetébe tartozó traumák (kitelepítés, láger, munkatábor, börtön, stb.)
• családszerkezeti sajátosságok:
• egyszülős család
• több generáció együttélése
• megsokszorozódott család (nevelőszülők)
• szülők nevelési stílusa
• családi morál, lojalitás kérdése
• jutalmazás mértéke, szerepe

A család funkcionalitását mutatják, illetve befolyásolják a fentieken túl még olyan tényezők, mint a szülők iskolai végzettsége és egzisztenciális helyzete, vagy a család összetétele (Komáromi, 2000). Elekes Zsuszsa és Paksi Borbála (2000) 1996-1999-es, középiskolások körében végzett hazai kutatásaira hivatkozva kiemeli, hogy az illegitim szerek használata gyakoribb a legmagasabb és a legalacsonyabb képzettségű szülők gyermeki között, mint az átlagos képzettségűeknél, továbbá az anyagi helyzet és az ezzel összefüggő életkörülmények tekintetében is hasonló tendencia észlelhető (Komáromi, 2000).

A családszerkezetet tekintve az ép családban, vérszerinti szülők által nevelt fiatalok között a legritkább a drogfogyasztás. A szerhasználat előfordulása egyre nagyobb az egyszülős, újraházasodott szülővel élő és végül azoknál a fiataloknál, ahol egyik vérszerinti szülő sem vesz részt a nevelésben (Komáromi, 2000). 

A cikk hamarosan folytatódik...

Pakai-Szűcs Réka pszichológus, pár- és családterapeuta-jelölt