A kérdés
Kedves tanácsadó! Elég fiatal vagyok, még csak 16 éves, de már most nem értek sok dolgot. Egyszerre gondolom, hogy csak egyet lehet kérdezni, így azzal a panasszal fordulnék önhöz, hogy melyik nem iránt érdeklődöm. Egy fiatal lány vagyok, aki legtöbbször (jó értelemben) kilógott a sorból. Mikor még általános iskolába jártam, a szüleim veszekedése miatt mindennél fontosabbnak tartottam a barátaimat és ők már ismertek annyira, hogy tudják, hogy rengeteg ölelésre volt és van most is szükségem, emiatt az akkori osztálytársaim, csak a látszat alapján folyton lezbikusnak gondoltak és csúfoltak. Most így idősebb fejjel nem tudom, hogy csak a gúnyolódó szavak, a szüleim veszekedése miatt fordult meg ez a fejemben vagy egyszerűen, csak beképzelem magamnak? Lány iránt még soha az életemben nem gondoltam/éreztem többet barátságnál. A fiúk terén se vagyok túl szerencsés. Igazán még nem hiszem, hogy tetszett volna bárki is. Kapcsolataim voltak már, de azok is, csak futó, személytelen mapcsolatok.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Levélíró! Annak alapján, amit leírt, nem gondolom, hogy leszbikus lenne. Természetes, hogy egy olyan gyerek, akinek környezete zaklatott, aki a szüleitől (azok egymás közti konfliktusai miatt) nem kapja meg a kellő odafigyelést és szeretetet, ezt az igényét megpróbálja máshol kielégíteni. Kislányok között a szeretet látványos kimutatása egyáltalán nem ritka. Sajnos, az iskolai közegben (különösen a jelenlegi, átszexualizált világban) az osztálytársak ezt általában nem hagyják szó nélkül, és a csoporton belüli folyamatok következtében azt, aki erre érzékenyen reagál, gyakran csúfolják, zaklatják, ezzel sokszor egy életen át tartó sebeket okoznak anélkül, hogy ennek akár tudatában lennének. Az is sokszor előfordul, hogy a csúfolódás hatására az érintettben felmerül a kérdés, hátha igazat mondanak a többiek. Különösen akkor, ha nincs a közelben egy olyan szerető felnőtt, akivel ezeket a problémákat átbeszélhetné, és megnyugtatóan rendezhetné. Szerintem ne aggódjon amiatt, hogy senki nem tetszett még igazán. Minden ember más, a fiatalok is más-más ütemben érnek meg a párkapcsolatra. Elsősorban arra koncentráljon, hogy helyreálljon az önértékelése. E nélkül az életben is, a párkapcsolatokban is nehezen fog boldogulni. Üdvözlettel: Thiery HenrietteKiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
-
