A kérdés
Üdv! Segítségét szeretném kérni. Kb. 7 éve az egyik ilyen vendégfogadás után kezdtem el azt, hogy kitakarítottam után, vizes ronggyal lemostam a kanapét, a szőnyeget, a székeket, ami nyilván semmit sem ért, de engem megnyugtatott, hogy "tisztaság van". Ekkor kezdődött az, hogy amikor hazaértünk a munkából, a "kinti" ruhánkat már az előszobában levettük, megfürödtünk, átvettük az otthoni ruhánkat és úgy voltunk itthon. kb. 5 éve nem is fogadunk vendéget, ha jön valaki, akkor felmosás, törölgetés... Tudom, hogy ez nem "normális", az emberek nem így élnek, de a tudat, hogy pl. valaki a "közlekedéses" ruhájában leül a kanapéra, amire mi másnap a benti, alvós ruhánkban leülünk és "átragad a kosz" megőrjít. A gyerekeim nem hozhatják be az iskolaszereiket, csak egy arra kinevezett asztalon tanulhatnak, majd egyből mosakodniuk kell, mert "koszos". Az új dolgokat meg kell mosni, mert "koszos", és csak utána használhatják. Udvari kint lét után is fürdés. Máshol nincs ilyen bajom, csak otthon.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Tisztelt Uram!
Elhatalmasodott a kosz fóbiája - legalábbis az alapján, ahogyan leírta a történetét. Érdemes egy szakemberrel ránézni a problémára, hogy ne legyen még több fóbia, esetleg később ne forduljon át kényszerbetegségbe. Meg lehetne nézni a szimbolikus jelentését is a kosz-fóbiának. Szintén érdemes lehet ránézni a családi mintákra, amelyet a felmenő generációktól hozott. Mindennek tapasztalt szakember segítségével érdemes hozzálátni.
Sok sikert a megoldáshoz!