A Z elmélet

A Z elmélet megalkotója William G. Ouchi amerikai professor, aki management elméletek világhírű tudósa. A szerző 1943-ban született Hawaii szigetén és Chicagóban szerzett MBA, illetve PhD fokozatot. Az elméletét az 1980-as években kezdte el publikálni. Az elmélet célja, hogy választ találjon a japán gazdasági fejlődésre, illetve leírja és összekösse a japán menedzsment elméleteket az amerikai elméletekkel.

A szerző megkülönböztet bizonyos szervezeteket, amelyeket Z típusú szervezeteknek nevezett el. Ezekre a szervezetkere az alábbi értékek a jellemzőek:

1. Tartós foglakoztatás, vagyis a szervezeten belül kicsi a fluktuáció mértéke, illetve a felvett személyek a karrierjük egy jelentős részét töltik el ugyanannál a szervezetnél.
2. A munkavállalókat rendszeresen minősítik, értékelik és ennek megfelelőn történik az előre-léptetésük. Az előre-léptetetés sebessége lassabb, mint az amerikai szerveztek esetében, de sokkal gyorsabb, mint a japán szervezetek esetében.
3. A döntések meghozatala során a Z szervezetek egyenlő mértékben veszik figyelembe a racionális és az érzelmi, az explicit és az implicit indokokat. Azaz, nem csak és kizárólagosan a racionalitás alapozza meg a döntéseik meghozatalát.
4. A döntési folyamatok, mindig participatívak, azaz a döntésben több ember is részt vesz, viszont a döntés eredményként a fellelőség elosztása individuális, azaz nem kollektíven vonnak felelőségre rossz döntésekért munkacsoportokat. Ennek alapfeltétele a kölcsönös bizalom megléte.
5. Ahol lehet a bürokráciát a szervezeten belül csökkenteni kell, helyette az egyének közötti kooperatív tevékenységekre kell a hangsúlyt helyzeni, azaz hagyni kell, hogy a csoport részben saját munkáját önamaga szervezze meg.
6. A szervezeti menedzsment fontos része a holisztikus szemlélet, azaz az egész szervezet működését figyelik, nem annak speciális dimenzióit.
7. A fentiek ellenére a vezetési szintek hierarchizáltak, hiszen az egyének és a szervezet érdekeit valahogyan össze kell fogni, egy irányba kell terelni.
8. Az elmélet egyik legfontosabb része a vállalati filozófia, mely reálisan értékeli a szervezetet körülvevő társadalmat, valamint gazdasági folyamatokat. A vállalati filozófia része a hatalom megosztása a vezetők és a dolgozók között, a hosszútávú és a rövid távú célok összeegyeztethetősége.

Az elmélettel kapcsolatos főbírálat, hogy a szerző csak úgy, egyes vállalatokra rámondja, hogy azok Z típusú szervezetek, anélkül, hogy más vállalatok esetében bizonyítaná a Z modell eredményes alkalmazásának a lehetőségét.

Hollósy-Vadász Gábor