A munkahelyi szocializáció

A munkahelyi szocializáció arra utal, hogyan illeszkedünk be a munkahelyen, mikét kapcsolódunk szervezethez, illetve ezek mellett miként látjuk el a munkánkat. A munkahelyi szocializáció három fajtáját különíti el a szakirodalom: szervezeti, munka és foglakozási szocializáció. A munka szocializáció arra utal, hogyan viszonyulunk a munkához, ezt gyermek korban már eltanuljuk a szüleinktől. A foglakozási szocializáció arra utal, hogy elsajátítunk a foglakozásunkhoz kötődő viselkedési mintákat pl. menedzserek esetében az elegáns öltözködés. A szervezeti szocializáció arra utal, hogy munkavállaló miként illeszkedik be a munkacsoportba, hogyan képes kommunikálni a munkatársaival. Ez megköveteli, hogy munkavállaló képes legyen alkalmazkodni.

A munkahelyi szocializáció során tanuljuk meg, hogy a szervezet miket vár el tőlünk és ez nekünk hogyan kell teljesíteni. Ez egyfajta szerep felvételt jelent, a szerep tanulása történhet formális és informális módon is. Gyakori jelenség, hogy egy munkahelyen több szerepet is be kell töltenünk (pl. középvezető egyszerre vezető és beosztott is), ami szerepkonfliktusokat szülhet. A szocializáció egyik jelentős nehézsége, hogy a dolgozó és munkáltató is hibás elvárásokat fogalmaznak meg egymás felé. Ezen könnyen lehet segíteni mentor programmal, orientációs tréninggel, illetve szervezeti taktikákkal pl. megfelelő információk formális utón történő eljuttatásával.

Amennyiben egy új munkahelyen kezdünk el dolgozni érdemes a beléptetéskor megkérdezni a HR-est, hogy a cégen belül milyen szocializációs programok működnek, mert ezzel segíteni tudjuk, hogy az új munkatársak könnyebben elfogadjanak minket.

Hollósy-Vadász Gábor

pszichológus