Miért olyan fontos a mozgás óvodáskorban? Többről van szó, mint futásról és ugrálásról

Miért olyan fontos a mozgás óvodáskorban? Többről van szó, mint futásról és ugrálásról

Amikor egy kisgyermek futkározik a játszótéren, fára mászik, labdázik vagy éppen a kanapéról ugrál le újra és újra, sok felnőtt csak annyit lát, hogy „levezeti az energiáit”. A mozgás azonban jóval többet jelent ennél.

A kutatások szerint a mozgásfejlődés nemcsak a fizikai képességek fejlődésében játszik szerepet, hanem szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével, a figyelem, a gondolkodás és a nyelvi készségek fejlődésével is (Király & Szakály, 2011).

A gyermek mozgáson keresztül tanul

Az első életévekben a gyerekek elsősorban nem szavakon keresztül fedezik fel a világot, hanem a testük segítségével. Minden új mozdulat új tapasztalatot jelent, amely hozzájárul az idegrendszer fejlődéséhez és az új idegi kapcsolatok kialakulásához.

A mozgás és az idegrendszer fejlődése kölcsönösen hatnak egymásra: a mozgás fejleszti az idegrendszert, az érettebb idegrendszer pedig összetettebb mozgások kivitelezését teszi lehetővé (Király & Szakály, 2011).

Nem csak az izmok fejlődnek

A mozgás során az agy számos területe aktiválódik, köztük azok is, amelyek a figyelemért, emlékezetért és a gondolkodási folyamatokért felelősek.

A kutatások azt mutatják, hogy a rendszeres mozgás pozitív hatással van a memória működésére, a figyelmi folyamatokra és a végrehajtó funkciókra is (Brinkworth, 2015).

Az önbizalom is mozgás közben épül

Amikor egy gyermek először sikeresen elkap egy labdát, megtanul biciklizni vagy felmászik egy mászókára, nem csupán egy új készséget sajátít el.

A sikerélmények hozzájárulnak az önbizalom fejlődéséhez. A gyermek megtapasztalja, hogy képes hatni a környezetére, fejlődni és új dolgokat elsajátítani. Ez a pozitív tapasztalat növeli a motivációját és a további próbálkozások valószínűségét is.

A mozgás és a nyelv kapcsolata

Kevésbé ismert, hogy a mozgásfejlődés és a nyelvi fejlődés között is kapcsolat mutatható ki.

Számos kutatás szerint azoknál a gyermekeknél, akik nyelvi fejlődési nehézségekkel küzdenek, gyakrabban figyelhető meg motoros elmaradás is. A két terület fejlődése szorosan összefonódik, ezért a mozgás támogatása közvetve a kommunikációs készségek fejlődésére is pozitív hatással lehet (Wang és mtsai, 2014).

Miért nem érdemes túl korán specializálódni?

Óvodáskorban a legfontosabb feladat nem egyetlen sportág tökéletes elsajátítása, hanem minél többféle mozgásforma kipróbálása.

A futás, ugrás, mászás, egyensúlyozás, labdás játékok, biciklizés vagy a természetben való szabad mozgás mind hozzájárulnak az alapvető mozgáskészségek kialakulásához, amelyek később bármely sportág alapját képezhetik (Király & Szakály, 2011).

Összegzés

A mozgás óvodáskorban jóval többet jelent a fizikai aktivitásnál. Hatással van az idegrendszer fejlődésére, a figyelemre, a gondolkodásra, a nyelvi készségekre és az önbizalom kialakulására is. Ezért a gyermekek számára a mozgás nem csupán játék vagy szórakozás, hanem a fejlődés egyik legfontosabb eszköze.

Felhasznált szakirodalom

• Brinkworth, R. (2015). The developing brain and movement.
• Király T., & Szakály Zs. (2011). Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban.
• Lohaus, A., és mtsai (2014). Gross and fine motor differences between Cameroonian and German children aged 3 to 40 months.
• Wang, M. V., és mtsai (2014). The developmental relationship between language and motor performance from 3 to 5 years of age.