A versenyszektorban különösen a multinacionális vállalatok sok HR-est alkalmaznak, de hasonló tendencia figyelhető meg a közszolgálatban is. A HR-es pozíciók betöltéséhez általában nem kötik speciális végzettséghez, bárki betöltheti, akit az adott szervezet kinevez a pozícióba. Legtöbbször közgazdász és bölcsész végzettségűeket neveznek ki, ritkábban jogi diplomával rendelkezőket. Persze ez is szakterület függő pl. a kiválasztás, és szervezet fejlesztés területén elég gyakran alkalmaznak a cégek közgazdászokat, vagy pszichológusokat, ezzel ellentétben az adminisztrációs feladatok elvégzéseshez sok esetben nem is szükséges az egyetemi diploma, elég egy OKJ-és bizonyítvány.
A munkapszichológus és HR-es között viszonylag kicsi a hattársáv, mivel mindketten foglalkoznak kiválasztással és szervezet fejlesztéssel, viszont egyes állami intézmények csak pszichológusokat alkalmaznak pl. honvédség, rendőrség. Ennek az oka, hogy egyes pozíciók során orvosi alkalmassági vizsgálat mellett szükséges pszichológiai is. A jelenlegi jogszabályok szerint pszichológiai alkalmisági vizsgálatot csak pszichológus MA diplomával rendelkező személy végezhet el, illetve lélektani szakvéleményt is csak pszichológus készíthet el. A másik ok, hogy ezeknek a személyeknek a kiképzésének részét képezi a pszichológiai felkészítés is pl. a hadifogságba esett katona hogyan viselkedjen a fogva-tartóival szemben. A harmadik ok: az ilyen típusú feladatok során jelentős stressz éri a munkavállaló (pl. mindennap életveszélyes körülmények között kell dolgoznia az Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonának), ennek kezeléséhez szükségesek a lélektani ismeretek.
A munkapszichológusi pozíciók betöltéséhez legtöbbször pszichológus MA diplomát kérnek a munkáltatók, ha a későbbiekben szükséges, akkor a dolgozónak részt kell vennie egy posztgraduális képzésen is, melynek teljesítésével munka-szakpszichológussá válik.
Hollósy-Vadász Gábor
pszichológus
Komment írása