Kognitív forradalom az őskorban

Harari (2017) szerint az első emberek (ők nem a mai értelemben vett homo sapiensek) körülbelül 2,5 millió évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, majd 2 millió évvel ezelőtt kivándoroltak onnan, és megjelentek a többi kontinensen is.

Harari (2017) szerint ennek több oka is lehetet melyek közül az egyik és talán a legjelentősebb a homo sapiensek agyméretének a növekedése, ami elérte az 1200 – 1400 köbcentimétert, ez a biológiai alapját jelentette az őskori kognitív forradalomnak, aminek komoly árai is vannak, pl. az agyunk a szervezetünk energiafogyasztásának 25%-ért felelős. A kognitív forradalomban biológiai oldalról még fontos szerepet játszott, hogy kétlábra álltunk, így felszabadult két végtag, aminek döntő szerepe volt az eszközhasználatban. Részben a felegyenesedés következtében a terhességi időszak lerövidült, így a csecsemők a születést követő húszú időszakig nem képesek önálló életre, emiatt gondoskodásra szorulnak. Ezt a feladatot az anyák egyedül abban az időben nem tudták elvégeznie, ezért jöttek létre a nagyobb emberi törzsek, melyekben szociális értelemben bonyolult viszonyrendszerek alakulhattak ki. Ezt segítette a tűz megszelidítése, aminek a következtében a korai emberek eredményesebben tudtak védekezni a nagyvadak (és más embercsoportok) támadásaival szemben, valamint megtanultak főzni. Ennek következtében az eleink olyan élelmiszereket is el tudtak fogyasztani, melyeket korábban nem, illetve a főzésessel el lehetet pusztítani az ételeket megfertőző gombákat, élősködőket. A legfontosabb, hogy a főzéssel meg lehetett puhítani az ételeket, így kevesebb időbe telt azok elfogyasztása, aminek következtében plusz idő szabadult fel. Nagyjából a tűz megjelenésével egyidőben növekedett meg az emberi agy és rövidült le a bélcsatorna, hiszen a megfőzött élelmiszerből könnyebb volt kinyerni a megfelelő mennyiségű táplálékot.

Harari (2017) szerint a mai modern ember a homo sapiens körülbelül 130 000 évvel ezelőtt alakult ki, feltételezhetőleg Afrika keleti területein, majd ezt követően eljutott bolygonk legtávolabbi területeire is és fokozatosan kiszorította a korábban már ott élő többi ember fajt pl. Eurázsiában a neandervölgyieket. A fő kérdés, hogy ennek mi lehetet, az oka, vagyis a homo sapiens viszonylag rövid idő alatt, miért tudta eredményesen kiszorítani a többi emberi fajt még a neandervölgyieket is, akiknek az agymérete és izomzata is meghaladta a homo sapiensét. A 70 000 – 30 000 évvel ezelőtti időszakban döntő változások zajlottak le, megjelent az íj, a ruhakészítéshez szükséges tű, műalkotások, ékszerek, a vallás és a kereskedelem. Ezt a szakaszt hívjuk kognitív forradalomnak. Ennek a hátterében a genetikai mutációk állnak, aminek következtében a sapiensek agya megváltozott sokkal bonyolultabb kognitív feladatokat is végre tudott hajtani, így a kommunikáció is rohamos fejlődésnek indult. Megjelentek az absztrakt fogalmak, vagyis az emberek olyan fogalmakat is használtak melyek nem kézzelfoghatók pl. vallási tartalomú fogalmak, ami mögött a nyelv rugalmassága áll, vagyis véges számú hangból végtelen mennyiségű mondatatot vagyunk képesek kreálni. Ennek követeztében megnőtt az információ mennyisége, amit sikeresen át is tudunk adni egymásnak pl. a csoport egyik tagja, hol látott oroszlánt, mit csinált, merre ment tovább, milyen gyorsan és egyedül volt-e, vagy csapatban. Mivel megjelentek az absztrakt fogalmak, melyek egyes esetekben csak a képzeletben lévő dolgokat írták le, így létrejött a szociális konstruktív valóság, vagyis elménkkel olyan dolgokat is képesek vagyunk kreálni, melyek túlnőnek a fizika határain, nem tudjuk materiálisan bizonyítani a létezésüket. Ezek mellett a homo sapiens arra is képessé vált, hogy a emberi csoportokban hatékonyan megjegyezze a szociális viszonyokat és erről információkat olykor hamisakat is továbbadjon, azaz megjelent a pletyka. Ez a kognitív forradalom tette képessé elődeinket, hogy ki tudják szorítani a többi ember fajt és egyeduralkodóvá váljanak a bolygón.

Hollósy-Vadász Gábor