A kérdés
Segítségét szeretném kérni. Van egy 9 éves lányom, egy 6 éves fiam és egy 3 éves lányom. Az első gyerekünkre 6 évet vártuk mire megszületett (lombik minden gyerekünk). Annyira várt gyerek volt, hogy rengeteget foglalkoztam vele még akkor is amikor nem biztos, hogy igényelte volna. A második terhesség iker terhesség volt amelyből az egyik fiúnk szülés előtt pár órával meghalt így egy fiúnk maradt. Férjemmel lelkileg teljesen összetörtünk. Lányommal egy fél évig nem nagyon foglalkoztam legalábbis nem úgy ahogy szerettem volna. Örültem, hogy a gyász közepette a fiúnkat el tudtam látni. Ez az időszak nagyon nehéz volt mind a négyünknek de főleg az akkor 3 éves lányomnak. Valószínűleg emiatt tudat alatt a kialakult helyzetért a fiúnkat hibáztatja a mai napig és nem tudja őt elfogadni. Sokat marakodnak, veszekednek. A puszta jelenléte is zavarja. Kisebb korában sokat bántotta fizikailag most meg lelkileg. Hogyan tudom elfogadtatni a lányommal a fiamat? köszönöm válaszát.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Édesanya! Kislányának testvér féltékenységét és agresszióját valóban okozhatja a szülői gyász, amely nagyon is érzékeny életkorban érte őt. Neki is van vesztesége, csak ő még kevésbé tud ezzel megküzdeni, mint egy felnőtt. A kislány ismerete nélkül megalapozatlan lenne minden terápiás javaslat megfogalmazása ezen a fórumon. Mindenképpen forduljanak gyermek klinikai szakpszichológushoz, aki tud segíteni a szülőknek a kislánynak és a testvérének is. Elsősorban szülőkonzultációt majd gyermek diagnosztikát és terápiát , a testvérek kapcsolatanalízisét tartanám szükségesnek. Eredményes továbblépést kívánok! Szabó Anna klinikai gyermek szakpszichológusKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
