Segítségre van szükségem?

A kérdés

Jó Estét Kívánok! Egy 19 éves lány vagyok és úgy érzem ,hogy mostanában csak gurulok lefelé azon a bizonyos lejtőn..úgy kezdődött az egész,hogy volt egy nagy szerelmem nem tartott sokáig de szerettem nagyon a srácot utánna sokáig ki voltam borulva és teljesen megváltoztatott bennem mindent.. nem merek hinni már semmiben és senkiben..:( aztán a suliból 1 évem lett volna vissza de egy vizsga keresztül húzott a számításaimon nem sikerült..:( így kiiratkoztam az iskolából és egy esti tagozatos iskolába jelentkeztem .. nyáron dolgoztam a balcsin és megtudta a főnököm,hogy esti suliba járok és felajánlotta,hogy hétvégente visszamehetnék dolgozni.. elvállaltam mert vannak igényeim amit nem várhatok el a szüleimtől hogy ők teremtsenek meg nekem mert nem egy gazdag családból származom és rajtam kívül van 2 kisöcsém.. aztán ahogy ennek sajnos lennie kellett inkább a munka lépett előtérbe az iskola helyett és nem jártam be az iskolába ott hagytam... rá 1 hónapra a munkámnak vége lett bezárt a hely ahol dolgoztam..:( haza kellett költöznöm.. jelenleg is itthon vagyok és nem csinálok semmit... annyira "befordultam" hogy már az udvarból sem teszem ki a lábam.. barátnőim hívogattak ide-oda de nem volt kedvem sehova se menni és ők is kicsit "belefáradtak" ebbe h mindig hívtak de nem mentem így már nem nagyon keresnek...közben közrejátszik az is hogy nagyon nem vagyok megelégedve magammal... annyi mindenen változtatnék ... nagyon irigy vagyok másokra akiknek bejött az élet és meg van mindenük amit szeretnének szerető család , boldogság... én is vágynék erre! Sokszor csak sírok és vagyok nem akarok senkivel sem beszélni csak lenni... Nem régen addig fajult ez az állapot ,hogy sok gyógyszert vettem be kicsit furán éreztem magam tőle szédültem fájt a szám és elálmosodtam és másnap késő délutánig aludtam de mikor felkeltem még éreztem hogy fura dolgok történnek velem... Nagyonkétségbe vagyok esve ... sokszor fordul meg a fejembe olyan dolog aminek szerintem nem kellene... már nem tudok mit tenni... a rokonom és egyben legjobb barátnőm is azt mondta h már biztos beteg vagyok de ez nem állapot h nem mozdulok ki és csak vagyok ... nagyon rossz érzés.. én régen nem ilyen lány voltam.. jöttem-mentem , pörögtem .. csvarogtam most pedig csak gurulok lefeléé...:( Kérlek segítsetek, legalábbis hogy szerintetek szükségem lenne egy pszichológusra? vagy mit cisnáljak?