A kérdés
Üdv! Vizsgaidőszakom van, és ilyenkor hajlamos vagyok elgondolkodni, mit tehetnék, hogy ne legyen ekkora szenvedés ez a pár hét, hogy le merjek ülni tanulni, ne féljek a kudarctól eleve. Szerintem nem mindig voltam ilyen. Másfél éve, a harmadik évben vettem észre, hogy eltolom a vizsgáimat, teljesítménykényszeres lettem, irreális elvárásaim vannak magammal szemben. Idősebb férfival élek, talán a megismerkedésünkkel is összefügg ez? Szeretjük egymást, de a korkülönbség és valószínűleg szocializációs gondok miatt a kapcsolatban is vannak nehézségeim, annak ellenére, hogy jórészt stabilan szeretjük, támogatjuk egymást. Nehezen dolgozom fel a kudarcokat, önbizalomhiányom van és túlzottan kötődöm, vágyom az elismerésre. Szerintem ezek mind egy tőről eredhetnek, csak nem tudom pontosan, honnan, illetve mit tegyek ellene. Időnként elfog a kishitűség és nehezen veszem észre magam, esetleg csak akkor, amikor már konfliktus alakult ki emiatt. Nehezen jövök ki belőle egyedül. Mit tudnék tenni?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Niki! Üdv Önnek is. Nagyon érdekes, ahogyan össze tudja kapcsolni ezeket a témákat. Könnyen lehetséges, hogy igaza van, hiszen a támogatást kapni valakitől és az idősebb férfival való párkapcsolat, aki könnyebben ad támaszt, mint egy Önhöz hasonló életkorú, fakadhat egy tőről. Talán első tanácsként azt javasolnám, elégedjen meg azzal, hogy megérti az anyagot, tudásra törekedjen, ne eredményre, jegyre. Ez tűnik sürgősnek, hiszen itt vannak a vizsgák. Tanuljon, ne most akarja az életét rendbe tenni. Inkább vizsgaidőszak végeztével térjen vissza ehhez a kérdéshez. Az már most is látszik az Ön válaszából, kedves Niki, hogy sokat gondolkodik önmagán, ez nagyon okos emberre vall, és ígéretes kezdet egy terápiához. Engedje meg azonban, hogy még egy megfigyelésemmel kiegészítsem, amit Ön ír. Kérem, számolja össze a negatív jelzőket, amelyet önmagáról e rövid levélben feltüntetett. Nem találja soknak? Kérem, ne elemezze magát ennyire, ne hibáztassa magát, Ön olyan, amilyen, a rosszal és jóval együtt, ami Önnek jutott. Ne bántsa magát. Keressen elfogadó embereket, akik olyannak szeretik Önt, amilyen. Ha pedig terápiába jönne, szívesen vállalom, keressen bátran. Sok sikert kívánok! Üdvözlettel: Kiss JózsefKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
-
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
