A kérdés
Tisztelt Doktorúr/Doktornő. 26 éves fiatalember vagyok, amatőr művésznek tartom magam, de nem érek el olyan sikereket amiket elvárnék magamtól. Ez frusztrációt okoz, de nem tudom feladni, mert az életem része. 5 éve volt egy szakításom, ami annyira megviselt, hogy közel 1 évig nem tudtam alkotni. A szakítás olyan sebet okozott bennem, hogy azóta sem léptem kapcsolatba. Voltak próbálkozások de sajnos mindenkit elutasítottam, persze utólag már bántam. Ezeket könnyen túltettem magam, de lassan úgy érzem újra tudnék párt találni. Volt egy lány, aki közel 1 évig próbálkozott, de én elutasító voltam, beleszólt a nyers stílusomba, ami nagyon zavart. Gyakran vitáztunk, de ő látta bennem a jót, és segíteni akart, de sajnos nem fordítottam elég figyelmet rá. Múlthéten közölte hogy nem akar rosszban lenni velem, de nincs értelme már beszélgetnünk. Igazából, félek kapcsolatba lépni, hisz tudom hogy úgyis vég lesz, és csak sérülni fogok.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Érdeklődő! Mintha túlzottan negatívan látná a dolgokat. Honnan láthatja egyáltalán előre, hogy hogyan fog alakulni egy kapcsolat? Szerintem ezt nehéz lenne bejósolni. Persze, hogy fél, hiszen valószínűleg érzékeny, hiszen amatőr művész, ráadásul volt már egy hosszú kapcsolata, ami lezárult. Ilyenkor kellhet idő a feldolgozásra, a gyászra. Talán érdemes volna úgy kapcsolatot kialakítani, hogy eleinte csak barátkozzanak egymással. Ismerjék meg egymást, hogy milyen hatással vannak egymásra és csak akkor kezdjenek párkapcsolatba, ha mindketten biztosak egymásban. Ha ezzel az utóbbi lánnyal ez nem sikerült, akkor nem érdemes erőltetni. Bízzon magában egy kicsit jobban! Attól, hogy egy szakításon túl van és attól, hogy ezzel a lánnyal nem jöttek jól ki, nincs még minden veszve. Minden jóT Szántó ReginaKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
