A kérdés
Körülbelül 2-3 hónapja egy erős pánikrohamszerűséggel vittek be a kórházba.. Nem voltak benne biztosak, hogy az volt, csak azután, hogy kivizsgáltak és nem találtak semmi testi elváltozást... Azóta váltakozó, hogy éppen, hogy érzem magam, vannak nagyon szorongós és nagyon nyugodt napjaim is. Igyekszem feltárni a saját problémámat, de nem igazán sikerül, mert nincs egy minta, hogy minek a hatására jelennek meg a rohamok, szinte mindig más az ok. Amikor először volt rohamom, akkor egy nagyon depresszív időszakomban voltam, rossz munkahelyi élmények miatt, azóta már kicsit jobb. Nagyon stresszelek most az egyetem miatt, idén végzek, még nem tudom mihez kezdek utána, viszont ennek hatására nem jönnek elő a szorongásos tüneteim... Viszont a kapcsolatommal már más a helyzet, elég labilis, eleinte biztos voltam abban, hogy ő lesz az igazi, de már nem 100%-ban.. Lehetséges, hogy ez pánikbetegség, vagy hogy a kapcsolatom miatt lenne? Előre is köszönöm a válaszát!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Zsófi! A pánikbetegségnek egészen jól körülhatárolható testi és pszichés tünetei vannak, röviden összefoglalva visszatérő hirtelen, rohamszerűen jelentkező intenzív szorongás epizódokat értünk alatta. Ezt kísérheti például izzadás, remegés, nehézlégzés, fulladásérzés, mellkasi fájdalom. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az illetőben pszichés szinten megszűnéstől való félelem (halálfélelem), esetleg megőrüléstől való félelem jelenik meg az ehhez társuló testi vészjelzésekkel. Az nagyon jó jel, hogy Ön keresi az átélt tünetegyüttes nevét, igyekszik feltárni a mögöttes okokat, tehát van hajlandósága és szándéka a belső munkára. Azt fontos tudni, hogy bármilyen külső tárgyra, emberre, élethelyzetre rávetíthetjük a mélyen bennünk élő szorongásokat, tehát a külső kiváltó tényezők azonosítása mellett érdemes terápiás keretek között foglalkozni a valódi háttér okkal. Hogyha ez a gyógyulási, átalakulási folyamat elindul, akkor szorongásai természetes módon oldódni kezdenek, majd idővel a pánikreakciók helyett másféle, adaptívabb válaszokat is adni tud a külső stresszorokra. Egy ilyen önismereti munka gyümölcseképpen egész másképpen élheti meg önmagát minden emberi kapcsolatában, tisztább rálátása lesz saját lelki működésmódjaira és jelenlegi párkapcsolatára is. Tehát az önmagával való belső munka az első, amely segít rendezni többi kapcsolatát (beleértve az egyetem utáni élettel, munka világával való kapcsolatot) is. Ha ezt az utat választja, akkor javaslom, hogy szorongások kezelésében jártas szakemberrel vegye fel a kapcsolatot, aki szimpatikus Önnek, és akiben megbízik. Hogyha elköteleződik a változás mellett, biztosan rá fog találni a békésebb, magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb formájára, akár él Önben jelenleg egy pánikbeteg személyiségrész, akár nem. Minden jót kívánok Önnek, Balogh NikolettKiemelt szakemberek a témában
-
Szalkai Réka
Pszichológus
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
-
