Óvoda

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Édesapa ! Nem jellemző, hogy kisgyerekek már ilyen kicsi korban ennyire félnének bármitől is. Több dologra gondolnék, amik persze csak hipotézisek, ezek mentén esetleg el lehetne kezdeni a megfigyeléseket és segítségadást. Mi történt a kislánya 8 hónapos kora körül, ugyanis e tájban kezdenek a gyerekek picit leválni a szülőkről, ami elég nagy félelemmel járhat az idegen helyzetektől, emberektől? Történt-e esetleg itt valami törés? Esetleg történt-e valami szülés előtt és körül ami szenzitívebbé tette a kislányát? Egyszóval mitől lenne ő nehéz eset? Van-e ennek bármilyen alapja, ha igen kap-e rá valamilyen terápiát, ha viszont nincs alapja, akkor viszont igen veszélyes rá úgy tekinteni, mint valakire aki problémás, akár bármilyen diagnózisokba belebocsátkozni. Hogyan vannak mindkét szülő, esetleg a tágabb rokonság körében a félelmek kezelve? Ugyanis az ilyen pici gyerekek még az érzelmekre, testi megnyilvánulásokra reagálnak, ezzel is lehet őket megnyugtatni. Látom nagyon fontos lett volna a bölcsi elkezdése, mennyire frusztrálódtak Önök mint szülők, amikor kiderült, hogy nem lehet, mit kezdtek a frusztrációikkal? Tehát első körben figyelni lehet a kislánya mindennapos reakcióit, mikor mi történik, másik körben pedig nagyon célszerű azt is megfigyelni, hogy a körülötte élő felnőttek hogyan kezelik a félelmeit, mit reagálnak erre a legspontánabban? Ami a beszoktatást illeti, biztosan könnyebb egyenlőre az udvaron elvégezni, Ugyanakkor nagyon fontos az is, hogy Önök, hogyan állnak ehhez az egész kérdéshez, mennyire van ez ügynek, problémának kinyilvánítva? Mi hiányozhat ennek a kislánynak, hogy ő ennyire érzékeny, és a zárt tér kerülésével reagál? Fontos a fokozatosság, a megnyugtatás, elegendő idő hagyása és így lépésről lépésre közelebb kerülni az óvodához. Jó lenne mind erről beszélni az óvónőkkel is. Erre a témára lehetne bábozni, meséket kitalálni és ezáltal is oldani a feszültséget, vagy olyan helyekre menni melyek zártak, viszont nagyon jó ingerek köthetőek hozzájuk ( pl. uszoda, koncert terem, állatkereskedés, zárt játszóházak...)A legfontosabb, semmit sem erőltetni, jó türelmesnek lenni és sok szeretetet adni, ha ez sem segít vannak szakemberek, akik ilyen pici gyerekekkel foglalkoznak és szorongást oldanak. Ezt tudom még javasolni.Remélem sikerül előrébb mozdulni a probléma kapcsán. Üdvözlettel Balázs Nelli