A kérdés
Tisztelt doktor/nő.25 éves lány vagyok és meg sosem volt párkapcsolatom.Ez lenne az elso problémám.Igazából meg csak szerelmes sem voltam, kulonosebben nem tetszett senki sem.Már arra is gondoltam, hogy ez nem nekem van kitalálva, egyszeruen nem tudok szerelmes lenni, érezni, kotodni.Másrészt azt is gondolom, hogy ugyse kellenek senkinek sem.Jelenleg azt erzem, hogy egyedul maradok egesz eletemre és ez nagyon megijeszt. A másik bajom a baratkozással, ismerkedéssel kapcsolatos.Az se nagyon megy.Ha bekerulok uj társasagba rogton automatikusan visszahuzodok.Nem merek megszolalni, mert félek, nehogy vmi ostobasagot, unalmasat mondjak.Igy olyan mintha ott sem lennék.Csak álldogálok/uldogélek szotlanul.Amitol persze, hogy unalmasnak tartanak.Ordogi kor. Mit tegyek, hogy kikeruljek ebbol a helyzetbol?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Mimi! Leveléből kitűnik, hogy tulajdonképpen mind két esetben ugyanarra vezethető vissza a problémája: az önbizalomhiányra. Ha jól érzékelem, Ön nagyon bizonytalan önmagában, és nem csak önmagában nem hisz, de ebből következően mások reakcióját is nehezen tudja felmérni, megérteni a viselkedésüket. 25 éves, írja. Akkor Ön még nagyon-nagyon fiatal. Kár lenne belesüppedni abba a negatív körbe, hogy Ön már örök életére magányos marad! Az önbizalomhiány, ez a fajta szociális fóbia - félelem mások társaságában lenni- olyan gyerekkori negatív élményekre, az Önt körülvevő személyek negatív viszonyulására vezethető vissza, ami önismereti munkával feldolgozható, megváltoztatható. Ha tud 5 -10 percet szánni önmagára, akkor akár most írja fel a negatív és a pozitív tulajdonságait egy papírra. Látni fogja, hogy mint mindenkinek, Önnek is vannak jó, hasznos tulajdonságai, amik alapján értékes tagja a környezetének. A negatív tulajdonságoknak lehet visszahúzó, de előrevivő hatása is. Pl. a félelem, szorongás rossz lehet akkor, amikor valakit félénkké tesz, amikor ismeretségeket akar kötni, kialakítani. De pozitív lehet abból a szempontból, hogy óvatosságra intheti Ön, kit kerüljön el, vagy éppen az önismerete mélyítésére buzdíthatja. Én is ezt tenném. Javasolnám, hogy ne adja fel, keressen pszichológust, aki tud Önnek segíteni egy önismereti terápiával. Ezen kívül nagyon ajánlanám Önnek a csoportos önismereti módszerek egyikét, a pszichodrámát, ami számos olyan tapasztalattal gazdagíthatja Ön, hogy Ön fontos, hasznos, szerethető. Ráadásul emberi kapcsolatok, ismeretség kialakítására is van lehetőség. Szeptemberben indítjuk újabb csoportunkat. Volna kedve kipróbálni? Egyéni önismereti terápiában is szívesen látom, ha Budapesten lakik. Üdvözlettel: Szántó ReginaKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
