A kérdés
Tisztelt holgyem! En azzal a problemaval fordulok onhoz, hogy van egy 31 eves ocsem aki nagyon bezarkozott. Nincsen senki baratja, baratnoje barmennyire is probalom elhivni en is valahova ki nem mozdul a hazbol. Pl a sarki kozertbe sem megy el vasarolni. Kiskoraban mindig ovatossagra volt intve mert volt egy kezdo leguti asztma betegsege de amit mara mar elnott. Az iskolaba is tul csendes volt az osztartarsai ezert is cikiztek. Atlagos fizikumu, semmi fizikai hibaja nincs. Inteligens egyetemet vegzett, de az utobbi 4-5 evbe nem volt munkahelye es nagyon magaba fordult, senkinel nem komunikal. Mindenben csak a negativat, rosszat latja, minden sikertelensegeert a szuleit hibaztatja, nagyon makacs es lusta is. Barmennyire is beszelek hozza, meg a szulok is csak elfordul es elvonul a szobajaba, es semmi visszavalasz. Segitseget kernek, hogy mit tegyunk, hol is kezdjuk el. Regen, tobb evvel ezelott volt mar pszichologusnal de most nem akar menni. Varom segitseget.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Levélíró! Az öccse az élet mindkét fontos területén (munka és kapcsolatok) mélypontra került. A kommunikációs nehézségek mellett nagy valószínűséggel kialakult nála valamilyen szintű depressziós állapot, az ő helyzetében ez egyáltalán nem meglepő. Jól látja, hogy segítség nélkül nemigen fog tudni innen kimozdulni. Mindenképp próbálják meg rávenni, hogy forduljon szakemberhez! Elsősorban pszichológushoz (fontos, hogy ő válasszon!), ám ha nagyon súlyosnak ítélik a helyzetet, akkor érdemes pszichiáter szakorvost is felkeresni, aki szükség esetén fel tud írni gyógyszert. Bár pszichológusként elsősorban a terápiás eljárásokat részesítem előnyben, klinikusként mégis azt mondom, hogy van helye és szerepe a gyógyszereknek is. Segíthetnek abban, hogy valaki kimozduljon a holtpontról, és (legalább egy kicsit) más színben lássa a világot. Komolyabb esetekben a leghatékonyabbak a kombinált terápiák, amikor a gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan indul a pszichológiai intervenció. A gyógyszer (más pozitív hatásai mellett) sokkal nyitottabbá tesz a terápia irányában. Nem kell attól tartani, hogy nem fog tudni leszokni róluk, a mai, korszerű gyógyszerek nem okoznak függőséget, a pszichológussal folytatott beszélgetések során fokozatosan el lehet hagyni őket. Ha az öccse semmiképp nem hajlandó szakembert felkeresni, akkor próbáljanak meg minden olyan módszert, amivel ki tudják őt zökkenteni a saját gondolatainak köréből, és kap némi pozitív visszajelzést, ami csökkentheti az önvádakat és a feleslegesség érzését. Üdvözlettel: Thiery Henriette