A kérdés
Tisztelt Pszichológus Hölgy/Úr! Az én problémám az, hogy mások problémáit túlságosan a szívemre veszem, de akkor ha gyermekekről van szó. Láttam egy szörnyű videót a neten, illetve az elejét, mert nem tudtam végig nézni, ahol egy nő ver egy kisgyermeket párnával, kézzel stb. Kb egy éves lehetett a pici...én ettől rettentően padlót fogtam, sokat sírtam e miatt, folyton ez a kép pörgött a szemem előtt. Máskor is volt, hogy olvastam hasonló esetekről, de ez most nagyon padlóra küldött, gondolom azért, mert ezt láttam is és nem csak olvastam róla. Tudom, hogy sajnos nap, mint nap történnek hasonló és még szörnyűbb esetek is, és hogy sajnos nem segíthetek rajtuk, én ezzel tisztában vagyok, de mégis...ha csak akár utcán hallok gyermeksírást a gyomrom összerándul és szorongok tőle. Két csodálatos, egeszséges gyermekem van, jó házasságban élek, jó a munkahelyem stb. és mégis szorongok mások miatt. Ezt nem tehetem velük, hogy összeomlok, nem ezt érdemlik. Tükör előtt vitázok magammal!A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Aggódó Nő! Megértem, és nagyon sajnálom, hogy ennyire átérzi mások fájdalmat és az ilyen mély szorongást alakít ki Önben. Biztosan nagyon empatikus és együtt érző másokkal. Azonban az Ön reakciója messze túlnyúlik azon, amit egy ilyen élmény adekvát módon indukál. Feltételezem, hogy egyébként is érzékeny. Javaslom, hogy próbálja meg elkerülni azokat a helyzeteket, amelyek megterhelhetik Önt. Persze, ez nem szünteti meg a szorongása alapvető okát, nem lesz tőle kevésbé érzékeny. Tehát az igazán hatékony az volna, ha megpróbálná megérteni önmagát, hogy miért éli meg mások fájdalmát és szenvedését ennyire intenzíven. Felmerült bennem, hogy javaslom, keressen fel pszichológust, mert rengeteg energiáját lefoglalhatja a szorongás és nem jó így élni, ha élhetne felszabadultan is. Minden jót kívánok! Üdvözlettel: Szántó ReginaKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
