A kérdés
Van egy 15 éves tanítványom, 10 hónapja elhunyt az anyja így egyedül maradt a mamával, apuka börtönben, a nővér lett a gyám. Az első fél évben nem látszódott változás a lányban de az elmúlt hónapokban rosszabbul lett, eljutott az önbántalmazásig. Nővére unszolja hogy menjen orvoshoz de nem hajlandó, csak bezárkózik. Csak velem hajlandó beszélni, először úgy tűnt segít neki amit mondok de már nem. Segítségre van szüksége de ha én is pszichológust javasolnék bennem is elveszítené a bizalmát.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves kérdező!
Az elmondottak alapján egyetértek Önnel, valóban segítségre szorul a tanítványa. Olyan sok mindennel kell egyszerre megküzdenie: nem csak az anya gyászolásával, az apa elérhetetlenségével, talán a társadalmi helyzete sem lehet könnyű, és mindezt tetézik a serdülőkor nehézségei - az identitás kialakításának nehézségei, a társas kihívások, a jövővel kapcsolatos célok és tervek kialakításának feladata... Végiggondolni is sok, nem hogy végigcsinálni.
Jó lenne, ha tapintatosan és együttérzően meg tudná értetni vele, hogy abban a nehéz helyzetben, amivel most neki meg kell küzdeni, nála tapasztaltabb, többet próbált felnőtteknek is szükségük lehet a segítségre. Addig pedig, amíg ezt nem fogadja el, sokat jelenthet neki az Ön együttérző meghallgatása. Nem biztos, hogy konkrét ötletekkel, tanácsokkal tudja támogatni, már önmagában a türelmes meghallgatás, az elérhetőnek levés, az odafordulás is adhat némi támaszt.
Ezzel együtt erősen javasolnám pszichológus és szükség esetén pszichiáter szakorvos bevonását is a segítő folyamatba. Talán a gyámi feladatokat ellátó nővérével összehangolt módon meg tudják győzni a tanítványát arról, hogy fogadjon el segítséget ebben a nehéz helyzetben.
Kiemelt szakemberek a témában
-
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
