Search a listing

Gyászfeldolgozás kamasznál

Balázs Nelli
Balázs Nelli 2018. április 6.

A kérdés

Tisztelt Pszichológus Nő/Úr!Február végén kislányomat nagy veszteség érte:egy iskolai barátnője balesetben elhunyt,aminek érintőlegesen lányom is részese volt,hiszen együtt mentek hazafele az iskolából.Neki nem történt semmi baja,mert az említett barátnője kelt át csak az úttesten,az én lányom haladt tovább a tőle való elköszönés után.Nagyon megijedt a történteket követően,amikor hazaért is nehézkesen tudott beszámolni az esetről.Ő ekkor nem tudta még,hogy milyen következményei voltak a balesetnek,ezt később tudtuk csak meg a rendőrségtől,ahol vallomást is kellett tennie ezután. Azt követően és azóta sem látszik rajta semmi,a viselkedése olyan, mint volt.Nem tudom, hogy mi a normális reakció az esetében és aggódom is miatta,hogy milyen következményei lehetnek annak,ha nem kerülnek felszínre az érzései?Mi javasolt ilyenkor,mi számít még normális reakciónak?Érdemes-e pszichológus segítségét kérni vagy hogyan tudok én segíteni neki ebben?13 éves a lányom.Köszönöm a választ előre is!

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Édesanya! Sajnálom, ami történt, levelét olvasva bennem is keletkeztek mindenféle érzések, azt gondolom, hogy egy ilyen történés bárkit meg tud mozgatni és beindítja a gondolatokat a halálról, az élet értelméről és megjelenthet a félelem, a düh, a bűntudat mint érzés. Ilyen esetekben szoktak az iskolában külön foglalkozásokat tartani az osztálytársaknak, de akár a szülőknek, tanároknak is. Ezeknek az a acélja, hogy mindenki kérdezhessen, közösen gyászolhasson, esetleg kiderüljön, ki az akit egyéni foglalkozásra javasolnak. Remélem az Önök iskolájában is megtörtént ez, ami persze nem elegendő ahhoz, hogy minden egyes gyermek látásmódját felderítse. Az emberek nem szeretnek balesetekről beszélgetni, sokszor meg is nyugszanak, hogyha a másik nem kérdez és nem kell a kellemetlen témákkal foglalkozni. Ezért is jó, hogy Ön mégiscsak szeretne ezzel a témával foglalkozni és azt gondolom bármennyire nehezített érdemes lenne a lányával beszélgetni erről. Elkezdhetné épp ezekkel a kérdésekkel: Amióta a kis barátnődet elütötték, beszélgetettek-e erről az iskolában, volt-e ezzel kapcsolatban osztályfőnöki óra vagy bármi más? Biztosíthatja arról, hogy Önhöz bármikor fordulhat és kérdezhet, megnézhetik együtt a régi fényképeket...Ha mind ez nem talál semmilyen nyitásra, akkor érdemes megjegyezni, hogy ez nehéz, ilyenkor az emberek sokszor szomorúak, akár dühösek is és jó, ha ezeket az érzéseket ki tudja adni magából, esetleg felajánlhat közös tevékenységeket erre. A lényeg, hogy a lánya érezze, hogy itt van neki, segítséget is tud adni és akár mástól is kérhet segítséget és itt akár megemlítheti a szakembereket. Érdemes tudni azt, hogy a gyerekek másképpen dolgozzák fel a halált, sokszor sokkal természetesebben mint mi felnőttek. Lehet, hogy a lánya az információkat elraktározta magában, de már úgy, hogy feldolgozta azokat, persze az is lehet, hogy csak sokk alatt van és nem tud mit kezdeni a tényekkel. Érdemes őt rendszeresen figyelni és az esetleges változásokat kezelni. Azt gondolom, hogy a hirtelen halál még több veszélyt rejteget magában a feldolgozás szempontjából, mint egy előrelátható haláleset. Ha valaki nem dolgozza fel a halálesteket, nagyon sok területen megrekedhet: szorongásos tünetek, alvásproblémák, feszült viselkedés, teljesítménycsökkenés , de akár pszichoszomatikus rendellenségek is kialakulhatnak. Remélem sikerül előbbre jutniuk ebben az ügyben. Üdvözlettel, Balázs Nelli

Kiemelt szakemberek a témában

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató