A kérdés
Nos, 20 éves lány vagyok. 11 éves korom óta szenvedek szociális szorongástól, 15 évesen lettem depressziós és azóta vannak pánikrohamaim. 19 évesen felkerestem egy pszichológust, aki kognitív viselkedésterápiával kezelt, fél éven keresztül. Minden feladatot elvégeztem, amit feladott, hallgattam rá mindenben. Egyetemet kezdtem, kollégiumba mentem, mivel a pánik- és szorongásosrohamok és a fóbia megkeserített az életem, így kénytelen voltam otthagyni az egyetemet és a kolit. Nagyon összetett nálam a szociális szorongás. Egyáltalán nem tudok emberek közé menni, ha mennék, akkor is kegyetlenül erős lenne a szorongásom. Viszont, eljutottam odáig, hogy már két idegennel is találkoztam a netről, egyetemes szaktársaimmal mentem kávézókba, nagyon szörnyű volt, de mentem. Ha egy személlyel vagyok, inkább érzelmi szorongásom van, de a beszédben különösebben nem akadályoz. A pszichológusom nem terapeuta volt, de azt hiszem kognítiv módszert tanult. Sajnos nem segített semmit, és most, hogy nem mehetek hozzá nagyon fáj és mélyebbre süllyedtem emiatt. Tüneteim egyébként, amikor szorongok: heves szívverés, mellkasi szorítás, pirosodás, hányinger, gyomorgörcs, szédülés, remegés, izzadás, utána fejfájás. Szeretnék tanácsot kérni. Hogy kihez forduljak, hová? Mit csináljak? Öljem meg magam? Ennyi volt, én miért érdemlem ezt?Kérem segítsen valaki! Nagyon kérem! Már egy éve össze-vissza keresgélek segítség után. Keressek klinikai szakpszichológust? Tudna többet segíteni? Van kiut? Adjam fel? Nagyon szépen kérem valami kapaszkodót adjanak. Kérem..... Egy elkeseredett, tönkrement 20 éves lányA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Elkeseredése nagyon érződik a levelén, a szociális szorongás és pánikbetegség jelenléte valóban nagyon megnehezítheti az életünket. Ez pedig akkor is így van, ha a szorongásos zavarok az élet folyamán kb. a lakosság 20-23%-át érintik (a szociális szorongás pedig kb. a lakosság 10%-át), tehát egyáltalán nincs egyedül ezzel a problémával. Ne keseredjen el, mert ez nagyon jól kezelhető, és az első lépést már meg is tette azáltal, hogy segítséget kért! A kognitív viselkedésterápia a szociális szorongás kezelésének egyik bevált módszere, de önmagában nem mindig elegendő. Lényegében a feszültséget az jelenti Önben, hogy másokat túl magasra, míg önmagát alulértékeli, és ez irreális énképhez és önértékeléshez vezet, így véleményem szerint a viselkedés átalakítása mellett maga a terápiás kapcsolat és annak gyógyító ereje nem kerülhető meg, és a negatív gondolatainak, sémáinak terápiás átértelmezése, átkeretezése mellett akár mélyebb okok felkutatása is indokolt lehet, melyben pedig pszichoterápia segíthet szintén egy stabil terápiás kapcsolat keretén belül. Mivel testünk-lelkünk csak egységben értelmezhető, ezért a terápia/pszichoterápia mellett a relaxációs technikák (progresszív izomrelaxáció, autogén tréning) is nagyon hatékonyak a szorongásos zavarok kezelésében, ha pedig a mindennapi teendők ellátása is nehezére esik a páciensnek, gyógyszert (szorongáscsökkentőket és antidepresszánsokat/hangulatjavítókat) is szokott felírni pszichiáter. A klinikai szakpszichológusok legfőbb erőssége a diagnosztika, illetve jelenleg csak pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok lehetnek pszichoterapeuták, de szükség esetén gyógyszert csak pszichiáter szakorvos tud felírni. Én személy szerint egy személyközpontú szemlélettel dolgozó pszichiáter-pszichoterapeutát tanácsolnék Önnek, mivel ott teljes mértékben a terápiás kapcsolaton van a hangsúly (és szükség szerint akár gyógyszert is tud felírni), és Önnek a korábbi pszichológussal való tapasztalatai, illetve a kognitív terápia sikertelensége miatt ezt gondolnám a leghatékonyabbnak. Egyébként itt is kérhet díjmentesen ajánlatot kollégáktól, hátha a Sors Önnek tetsző, és egyben kompetens szakembert sodor az útjába. Egyre több erőt és kitartást, fejlődést majd virágzást kívánok Önnek, mert mindez megvan Önben, csak nem mer kinyílni, virágozni! Üdvözlettel; Bogdán Brigitta (Britta), pszichológus és coach