A kérdés
Volt egy konfliktusom egy személlyel és lehet, hogy olyan rosszat tettem vele, amit talán soha nem bocsátanék meg magamnak. Telefonon korábban letiltott. Megkerestem e-mailben, chaten, hogy minden rendben van e, de nem válaszolt, csak letiltott. Csak a bűntudatomról és az iránta érzett aggodalmamról írtam. Nem tudom ezen túltenni magam, hogy esetleg végzetes dolgot tettem. Nem szeretnék tovább ezen is őrlődni, vállalom a felelősséget, ha olyat tettem. Lehet, hogy csak nem gondol bele a helyzetembe. Úgy érzem, mintha verve lennék ezzel a csenddel! Ezzel a nemválaszolással csak azt sejteti, hogy nincs minden rendben, ha rendben lenne, akkor megnyugtatna és nem hagyna őrlődni. Csak idegeskedek ezen és a bűntudatom nő, hogy mit okozhattam, miért nem válaszol. Bevillant egy kép: egy telefonhívás, amit nem én veszek fel, de ott vagyok. Rossz érzéseket kelt: szégyent és bűntudatot, szomorúságot, a következő pillanatban felszabadító érzés, szabad vagyok. Azt gondoltam túl vagyok ezen.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, a leveléből leginkább a nehezen elviselhető lelkiállapota olvasható ki, az, hogy nagyon nehezen viseli, hogy nem kap választ, nem kap megnyugtatást. Majdnem így járt ezzel a levelével is, amit ide a Pszichológuskeresőre küldött be: már régóta látom, hogy a kérdése válaszra vár, és más levelekkel szemben Önnek többet kellett várnia, hogy valaki válaszoljon, mint más levélírók. Nem tudom, hogy az a levele, amit az ismerősének küldött, vajon mennyire lehet egyértelmű. Az igazat megvallva ez a levele, amire most válaszolok, eléggé homályos, nem tudom biztosan, mire gondol, mi történt, és mivel nem tett fel egyértelmű kérdést, nem is tudom biztosan, hogy mivel kapcsolatban kér pszichológusi véleményt, választ. Ha az ismerősének írott levél hasonlóan megfogalmazott, akkor elképzelhető, hogy az is hozzájárul a válasz elmaradásához, hogy az ismerőse nem feltétlenül érti, hogy mit akart írni neki. Vagyis az első javaslatom, hogy olvassa el úgy az ismerősének küldött levelet, ahogy ő olvasná, és ítélje meg, érthető-e egészen pontosan. Egy másik gondolatom: annak azért oka kell legyen, hogy Önt letiltotta. Vajon Ön hozzájárult-e ehhez valamivel? Lehet-e, hogy túl sokszor, túl "nagy erővel" kereste, vagy olyan témákat vetett fel esetleg, amit ő nem kívánt és nem akart? Mert ha valami ilyesmi (is) történt esetleg, akkor sajnos előfordulhat, hogy a helyzet érzelmi terhét Önnek ténylegesen az ismerőse nélkül kell feldolgoznia, tiszteletben tartva, hogy nem akar Önnel kapcsolatba lépni. Ha tényleg nem akar, akkor a próbálkozásai csak még nagyobb elzárkózást válthatnak ki, mert esetleg tolakodónak érezheti ezeket az illető. Ebben a feltételezett esetben leginkább az javasolható, hogy legyen türelemmel, hátha a bezárkózása idővel, látva hogy Ön az ő akaratát tiszteletben tartja, esetleg enyhül. És még valami: ha Önnek igaza volna abban, hogy rossz dolgot követett el az illető ellen, akkor sajnos nem várható, hogy ő segítsen Önnek megnyugodni. Azt kérem Öntől, hogy ha konkrétabb választ szeretne az enyémnél, akár tőlem, akár valamelyik kollégámtól, akkor legyen szíves pontosabban írja meg a helyzetét és az azzal kapcsolatos kérdését, kérdéseit: érzem, hogy a válaszom valószínűleg nem elegendő Önnek, de konkrétabb véleményhez konkrétabb információra volna szükség. Üdvözlettel: Biró Eszter