Bezárkózás

A kérdés

Kedves Pszichológus! 22 éves lányommal kapcsolatos a problémám. Röviden róla. Mindig egy kicsit társaival összehasonlítva, zárkózottabb, másképpen gondolkozó kislány volt, kreativitása viszont korán jelentkezett. Mesékben, rajzokban, filmekben, írásokban jelent meg fantáziadús személyisége. Ebben a képzelt világban érezte és érzi jól magát. Az iskolában a dráma tantárgy kötötte le leginkább, és jól mentek az idegen nyelvek. Érettségi után nem igazán volt elképzelése, mindent elutasított, végül egy főiskola mozgóképes szakára bólintott rá, ahová felvételt nyert. Nagyon boldog voltam annak ellenére, hogy nagyon magas a tandíj, de gondoltam a helyére került, hiszen több fantasztikus amatőr filmet is készített a barátaival. A kezdeti lelkesedést felváltotta a érdektelenség. Nem ismerem konkrétan az okát, (a vizsgaeredményei nem indokolták) amiért 5. félév után a utolsó félév előtt otthagyta az iskolát, de úgy gondolom az addig sem erős önbizalma csorbát szenvedett, és a főiskolai élet nehézségeivel nem tudott és nem akart szembenézni. Most 1 éve itthon van a szobájában, se nem tanul, se nem dolgozik, nem tudok beszélni vele a jövőjéről, teljesen elzárkózik. Nagyon aggódom érte, nem csak a jövője miatt de mentális egészsége miatt is. Arra gondoltam, hogy egy szakember segítségét kellene igénybe venni, de van-e úgy értelme, ha esetleg rá tudnám venni hogy elmenjen, de nem lesz közreműködő. Mit tegyek? Köszönöm a válaszukat!