1. Állítsuk olyan helyzetek elé gyermekünket, mely biztosítja számára a rendszerességet és szabályosságot. Ha szükséges, (életkor!), mindenképpen tanuljunk együtt vele, és ha vannak, lendítsük tovább elakadásait. Igyekezzünk a közös tanulási élményt mi magunk is élvezni, nézzünk közösen utána a dolgoknak, kérjünk segítséget más szaktárgyi mentoroktól.
2. Konkretizáljuk és egyezzünk meg közösen a tanulási feltételekben, tegyünk fel kérdéseket, értelmezzük és elemezzünk neki fontos személyek életét arra nézve, hogy, ki, hogyan jutott el a mostani sikereihez és kudarcaihoz.
3. Keressük meg azokat a készségeit/ képességeit, melyekben tehetséges és sikeres, ehhez biztosítsunk újszerű és tág lehetőségeket és együtt örüljünk a jó megoldásoknak.
4. A gyereket mindig saját magához mérjük, azt nézzük meg, hogy magához képest mennyit fejlődött, ügyesedett, mennyivel lett a tanulás folyamán önállóbb.
5. Hagyjuk bizonyos mértékig csalódni, hiszen így tanulhat saját hibáiból, amely egyfajta kudarctűrésként fejlődést jelenthet számára.
Kiemelt szakemberek a témában
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
Komment írása