Hogyan gondolkodnak a kisiskolások?

Piaget a kisiskolás kort a konkrét művelet szakaszának nevezi, mivel a gyerekek az iskoláskor elején még nem tudnak mentálisan manipulálni/felnőtt módon gondolkodni tárgyakról anélkül, hogy azok ne legyenek jelen a maguk fizikai valóságában. A gyermek gondolkodása fokozatosan veszít az egocentrikus jellegéből. Eleinte  azt élik meg, hogy ők a világ középpontjai és mindent önmagukból kiindulva értenek meg. Később kezdenek kialakulni az összefüggő kognitív sémák, vagyis amikor egy problémát akar megoldani, most már képes többféle lehetőséget is átgondolni. Ebben a szakaszban kezdődik a prebubertás korra jellemző gyűjtögetés, amely egyik funkciója ennek a gondolkodási sajátosság gyakorlásának. A „gyűjteményeket” többféle szempontból lehet rendezgetni, csoportosítani, pl. bélyegeket téma, ország, évszám alapján.

A műveleti gondolkodás nem manipulációban folyik, hanem képzetekben megy végbe. Ez azt jelenti, hogy képekben, képzetekben rendezem el a világot és gondolkodom. A konkrét műveleti szakaszban a gondolkodási  műveleteket a gyerek még úgy végzi el, mintha magukat a tárgyakat rendezné, csoportosítaná, ebben az értelemben konkrét. De maga a művelet már belsővé vált folyamat, interiorizálódott. A műveleti gondolkodás lehetővé teszi tehát, hogy a gyerekek tárgyakat és cselekvéseket fejben összerakjanak, szétválasszanak, sorba rendezzenek és átalakítsanak. Ezek a műveletek azért konkrétak, mert a bennük részt vevő tárgyak és események jelenlétében hajtódnak végre. Például számolási gondolkodás során kis ujjait használja, vizuális segítséget vesz igénybe, hogy kiszámoljon egy feladatot. A gondolkodásfejlődés később még magasabb szinten valósul meg.