A kérdés
Üdvözlöm! Sajnos alvásproblémákkal küzdök, esténként folyamatosan kattog az agyam, illetve ideges vagyok a másnap miatt, ha tudom hogy fix időre kell mennem valahova. Ezen felül egyszer úgy kelek fel, hogy szívesen kimozdulok itthonról, máskor pedig nem. De társadalmi kapcsolataim így a szűk rokonságon kívül nincs, mivel nem igazán érzek érdeklődést úgy semmi felé sem, azaz nem tudok senkivel sem nagyon elbeszélgetni. Ha pl. boltba megyek egyszer minden jó (mondjuk ez ritka), és normálisan megy a kommunikáció, máskor pedig alig tudok megszólalni a boltos előtt. Ha buszozok, akkor pl. a buszmegállóban idegeskedem, míg fel nem szállok a buszra. Mondanám hogy szociális fóbiám van, de ha már benne vagyok a "helyzetben" akkor nem rossz, csak addig az, amíg "készülök rá". Viszont otthonomon kívül sehol nem érzem jól magam. Csak itthon tudom elengedni magam. Iskolában pl. internet se köt le, itthon pedig igen. Sokáig evés ivás sem ment ott, ez most már nem gond. Mi az én problémám?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező, nagyon nehéz lehet az a lelkiállapot, amiben van, és úgy vélem belőle, hogy az okairól nincsen (egyelőre) elképzelése. A levele nem szól arról sem, hogy milyen körülmények között él, egyedül-e, vagy családdal, házastárssal, dolgozik-e, vagy tanul, és mit, hogy hol él, falun, vagy városban, hogy mit szeret szabadidejében csinálni, stb. Nagyon keveset ír magáról, a levele csak a problémáról szól. És ez meg is mutatja jól, azt hiszem, nem tévedek, hogy az életét most ez a lehangoltság, rosszkedv, szorongás uralja, lehet, hogy nem is nagyon marad másnak "hely" az életében. Az érdekes az, hogy amikor a kérdése feltevésekor kiválasztotta a témaköröket, melyekbe Ön szerint a problémája tartozik, azzal részben már meg is válaszolta a kérdését, hogy mi a problémája: helytálló feltételezésnek tartom a depressziót, az önismereti problémákat, és a szorongást (beleértve esetleg a szociális fóbiát is). Azt nem tudom, és a levele alapján erről nem derül ki semmi, hogy volna-e valamilyen személyiségzavara (így ezt én ki is vettem a listából). De mindezek csak feltételezések, természetesen. Az viszont nem feltételezés, hanem tény, hogy Ön szenved, és sokkal rosszabb az élete, mint amilyen lehetne. És ebbe nem szabad belenyugodni. Anyagi helyzetétől függően vagy a háziorvosától kérjen beutalót szakrendelésre, vagy keressen magánrendelés keretei között szakembert. Azért fogalmazok óvatosan, hogy milyen szakembert, mert egy levél alapján nem lehet eldönteni, hogy az állapotát vajon pszichoterápia javíthatja önmagában, vagy a lélekre ható módszerek közül érdemes volna pl autogén tréninget tanulnia, ami remek a szorongásos tünetek csökkentésében, vagy pedig a pszichés eszközök mellett szüksége lehet gyógyszeres kezelésre is. Az esetleg szükséges gyógyszeres kezelés a szorongás és a lehangoltság tüneteit célozzák csökkenteni. Levelezés alapján ebben nem lehet megbízhatóan irányt mutatni. Ezért az a javaslatom, hogy személyesen menjen el pszichiáterhez, vagy klinikai szakpszichológushoz, aki Önt megismerve eldöntheti, hogy mire van szükség ahhoz, hogy az élete a jelenleginél sokkal kiegyensúlyozottabb és örömtelibb lehessen. Kívánom, hogy ez mihamarabb sikerüljön. Üdvözlettel: Biró Eszter