Search a listing

Testvérem

Adamik Eszter
Adamik Eszter 2019. július 23.

A kérdés

Tisztelt Doktor úr/nő! Az öcsém 20 éves és már két éve le kellett volna érettségizzen. Sose ment neki jól a tanulás, talán figyelem zavaros, de nagyon értelmes gyerek. Az érettségi előtt meghalt édesapánk majd 11 hónapra rá, a szeme láttára halt meg a nagymamája. Többször kértem, hogy menjen el szakemberhez és ajánlottam fel a segítségemet,de nemhajlandó semmilyen külső segítséget elfogadni/kérni. A legnagyobb probléma, hogy két éve stagnál és megrögzött hazudozó ( ez már kis kora óta jellemző). Folyamatosan tolja maga előtt az érettségit és az életét. Nagyon indulatos és valószínüleg depressziós. Lehet ilyenkor bármit is tenni vagy csak kivárni? Köszönöm a válaszát.

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Nagyon nehéz helyzetben van, hiszen Ön nem bújhat bele testvére bőrébe és rendezheti helyette az érzelmi vagy a gyakorlati teendőket. Tehetetlenségünk, bizonytalanságunk vagy tanácstalanságunk kapcsán mi magunk is fordulhatunk pszichológushoz segítségért, pont azért, hogy a részletes beszélgetés révén jobban konkretizálódjon, hogy mi hozzátartozóként mit tehetünk szerettünkért, hogyan lehet azt kivitelezni és mi az, ami már nem a mi feladatunk. Ezek a helyzetek általában rendkívül bonyolultak, ezért nincs rájuk 2 mondatos mindent megoldó válasz, hanem egy több lépcsős folyamat vezet el a megoldás felé. Emiatt javasolt hozzátartozóként szakember segítségét kérni. Írásából nem derül ki számomra, hogy testvére dolgozik-e, önellátó-e. Amennyiben nem dolgozik, az érettségi helyett az is lehet célkitűzés, hogy vállaljon bármilyen stabil munkát. Írta, hogy testvére megrögzött hazudozó, emiatt fontos lenne a bizalmat erősíteni: első körben kiindulásnak hasznos lehet, hogy mindenféle gyakorlati cél nélkül (pl. értettségi, menjen terápiába) próbáljon testvére érzelmi életéről beszélgetni. Mit tart ő értéknek az életben? Mi motiválja? Neheztel-e valamiért Önre vagy másra a családból? Milyen jó vagy rossz emlékei vannak az elhunytakkal kapcsolatban (akár közös fényképnézegetés)? Miért hálás, miért haragszik az elhunytakkal vagy Önnel, szülőkkel kapcsolatban? A gyászfeldolgozás akkor tud elindulni, ha az elhunyttal kapcsolatos jó és rossz dolgokról is őszintén lehet beszélni. Ilyen beszélgetésekkor kerülendők az elvárásokat, ítélkezést tartalmazó reakciók (pl. "ne haragudj már rá, tudod, hogy csak jót akart", "csak azért csinálta, mert te hazudtál neki") A beszélgetés akkor működik csak, ha a másik személy szemszöge akkor is megértésre, elfogadásra kerül, ha mi nem értünk vele egyet (pl. "sajnálom, hogy ennyi sérelem ért" "köszönöm, hogy megosztottad velem, nem is tudtam, hogy te így gondolod", "én máshogy látom, éltem meg a történteket, viszont elfogadom, hogy te így látod a dolgokat, ez nagyon nehéz lehet neked"). Testvérként valószínűleg nehéz lehet ilyen hozzáállást képviselni egy beszélgetésben, hiszen Önben is sok szomorúság, csalódás, aggodalom vagy neheztelés kavaroghat testvérével kapcsolatban. A hazudozás általánosságban a bizalmi törés jele és hozzátartozóként hosszadalmas lehet visszaépíteni a bizalmat, illetve meghúzni a saját lelki vagy anyagi épségünkhöz szükséges határokat. Az egyéni pszichológiai foglalkozások segíthetnek Önnek megtalálni, hogy a testvérével kapcsolatban milyen utak járhatóak és melyek nem. Amennyiben nyitott a kapcsolati tanácsadásra, szívesen fogadom Önt budapesti magánpraxisomban. Üdvözlettel, Adamik Eszter pszichológus

Kiemelt szakemberek a témában

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató