A kérdés
Kedves Pszichológus! Világ életemben elvárták tőlem, hogy jól teljesítsek, ebből kifolyólag sosem vagyok elégedett magammal, akkor se ha van mire büszkének lennem, mert van. Az erősen ingadozó önbizalomhiányom és az egyetemi szakomban való csalódásom, a szaktudás és gyakorlat hiánya miatt most ott tartok hogy alig merem elkezdeni a nagybetűs életet, a munkát. Ha mégis, akkor se tudom magam előadni és eladni, azt gondolom semmiben sem vagyok jó, mert én se tudom miben vagyok jó, aztán nem is engem választanak, mert megérzik a bizonytalanságot, szorongást, érthető. Mit tehetnék én magam, hogy tudjak fejlődni? Hogyan legyek határozottabb, vagy hogyan keltsem ezt a látszatot? Végzős vagyok és az idő is sürget, és anyagilag nem tehetem meg hogy hosszútávon szakemberhez forduljak.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! A feltett kérdése nagyon sokrétű, ugyanis látszólag úgy néz ki, hogy önbizalomhiányból fakadó elakadásról van szó, viszont az ember nem veszíti csak úgy el az önbizalmát, a hitét magában. Általában ez hosszú gyerekkori megaláztatások, stresszes helyzetek, elutasítások, negatív vélemények hangsúlyozásának következményei. Ezért nem is állítható vissza gyorstalpalóval, vagy ha látszólag igen, akkor is nagy a valószínűsége a visszaesésnek. Öntiszteletet az emberek sok gyakorlati munkával szereznek, olyan helyzetekbe kényszerítik magukat, melyek némileg meghaladják az addigi képességeiket, de mégsem olyan nehezek, hogy teljes kudarcot valljanak. Némi odafigyeléssel, a képességek átstrukturálásával és a régi tapasztalatok újragondolásával mégiscsak megbirkóznak ezekkel a helyzetekkel. Ezt tudom Önnek is ajánlani, ahelyett, hogy arra koncentrálna, hogy miben nem jó, miben csalódott, milyen hiányosságai vannak, szedje össze mindazokat a képességeket, tapasztalatokat, viselkedésmintákat, tulajdonságokat, vitalitási pontokat, erőkészleteket, melyekkel ha őszintén megkérdezi önmagát, akkor találkozik. Ezek folyamatos tudatosításával és használatával nagyobb határozottságra tehet szert. A másik fontos dolog pedig a türelem, ha mégsem sikerülne valami, akkor inkább csak érdemes levonni a következtetéseket, mintsem önmagát vádolni és minden újabb kihívást kikerülni. A kudarctűrő képesség fejlesztése is nagyon fontos pontja a haladásának, ezért a menekülés helyett javasolom a szembenézést, felvállalást. Ugyanakkor szakember segítségét is javasolom. Minden önkormányzathoz tartoznak pszichológusok, akik az egészségházakban , mentálhigiénés központban dolgoznak és TAJ kártyával térítésmentesen ellátják a lakosokat. Keresse fel az adott körzetében lévő pszichológust. Remélem elindul a változás útján és mind az, amire úgy érzi, hogy büszke lehet, nemcsak belül marad, hanem sikerül azt megosztania a környezetével is. Sok sikert kívánok hozzá! Üdvözlettel, Balázs Nelli