nincs kedvem semmihez

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Tünde!

Közeli hozzátartozó ápolása önmagában is jelentős érzelmi (és gyakran fizikai) megterhelést jelent, hiszen a korábbi mindennapi megterhelések/igénybevételek mellett extra erőfeszítéseket is tennünk kell, a helytállásban pedig lelkiismeretünk még akkor is benn tart, amennyiben azt érezzük, ez már ELÉG.

Annak eldöntésére, hogy az Ön esetében kiégésről beszélhetünk-e már, kevés az információ, de talán ez a pár információ segíthet Önnek eldönteni, érdemes-e szakemberhez fordulnia:

• Ahogy a testünkben is vannak energiaraktárok, úgy a lelkünkben is. Kiégés esetén ezek a lelkünkben lévő energiaraktárak egyszerűen kifogynak, elhasználódnak. Ekkor jelentkeznek a különböző erősségű tünetek. (pl. feszültség, ingerlékenység, fáradékonyság, alvásproblémák, fejfájás, stb). Ahogy Freundenberger defiiálta, "a kiégés nem más, mint krónikus emocionális megterhelések, stresszek kapcsán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely együtt jár a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok, ideálok elveszítésével, valamint a saját személyre, munkára, és másokra vonatkozó negatív attitűdökkel". (Ónodi, 2001)
• A kiégés általában olyan helyzetekben indul el, amikor úgy érezzük, hogy maga a helyzet túlnőtt rajtunk, nem vagyunk képesek irányítani az életünk bizonyos területeit és nem kapunk segítséget.
  Olyan ez, mint amikor egy tutaj a tengeren hánykolódik és nem tud lehorgonyozni, kikötni. Nagyon sok energiát teszünk egy adott helyzetbe, és mégsem látjuk ennek az eredményét.
• Kiégés egy folyamat, amely akár hosszú évek alatt válik nagyon súlyossá.

Ami jelen helyzetben mindenképp átgondolásra érdemes: min tud változtatni annak érdekében, hogy a megélt terhelés kevesebb legyen? Ez egyrészt magába foglalja annak felülvizsgálatát, hogy vajon miként lehet az ápolásból eredő terheket csökkenteni (külső segítség behívása, feladatok újragondolása, szükségesség felülvizsgálata, stb), valamint miként tud jobban töltekezni (relaxációs gyakorlatok, örömteli szabadidős tevékenységek, kompetensség megélése más területeken, stb)?

Bízom benne, hogy válaszom közelebb vitte  a megoldáshoz.

Legjobbakat kívánva:

Doboczky-Szelestey Judit pszichológus