A kérdés
Tiszteletem! Szeretném segítsègüket kérni. 15 éves a lányom...most ment új iskolába. Várta a gimnáziumot,de sajnos nem igazán tud beilleszkedni. Alapjában véve visszahúzodo kislány,nehezen ismerkedik. Ha nyitnak felé ő is nyit,de ő nem mer kezdeményezni. Általános iskolában sok barátnője volt,de most...igaz 1 hònap telt mèg csak el,nincs barátja. Ő nem.mer nyitni senki felé...mert szerinte már kialakult kis bandák vannak és nem nyitnak felé. Én próbálom magyarázni neki,hogy idő kell még, és próbáljon ő is nyitni. Sajnos esténként sìr,szorong,hogy másnap menni kell iskolába és ő ott egyedül van. Rettentően szorong,rosszul érzi magát. Mindennap beszélünk próbálom kizökkenteni ebből,lelket önteni belé...de nem sok a siker. Gondoltam szakemberhez elvinni,de nem akarja. Szeretném tanácsukat kérni..mit tegyek...mert ez felőrli őt is engem is,hogy tehetetlenül nézem,hogy nap mint nap rettentően szorong. Köszönöm előre is válaszát. DiánaA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Lánya nagyon érzékeny korban van, ilyenkor bármilyen törés, változás, könnyen kibillenti a lelki egyensúlyból a kamaszokat, hát még, ha amúgy is szorongós alkat, és közben identitásuk is folyamatos változás alatt van. Az elmagányosodás nagyon kínzó és ártalmas tud lenni minden életkorban, különösen a kamaszkorban, amikor ideális esetben megtörténik a kortárs kapcsolatok intenzitásának növekedése a szülőkkel, felnőttekkel való kapcsolataikhoz képes, az érdeklődés eltolódik a kortársak felé, és elmélyültebb kapcsolatok jönnek létre a barátokkal. Éppen ezért nagyon fontos lenne megtalálni a módját annak, hogy kijöjjön ebből az elszigetelődés felé tartó körből. Alapos anamnézisre, problémafeltáró beszélgetésre lenne szükség ahhoz, hogy biztonsággal megállapítható, legyen, hogy mi jelentené a legoptimálisabb segítséget. Az iskolaváltás eleve nehéz folyamat tud lenni, és gyakran kevés az egy hónap a beilleszkedéshez, de előfordulhat történt valami incidens, vagy trauma, ami különösen megnehezíti lánya életét most. Ebben az életkorban még a legharmonikusabb szülő-gyerek kapcsolatban is előfordul, hogy valami olyan dolog éri a kamaszkorú gyereket, vagy olyan témák foglalkoztatják, ill. olyan gondolatai érzelmei támadnak, amiket nem szívesen, vagy nem könnyen oszt meg a szülőjével. Ilyenkor nagyon jól jön egy pszichológussal való kapcsolat, ami egy hidat képezhet a szülő és a kortársakhoz visszatalálási folyamatban és többek között azt is segít eldönteni, hogy nem érdemes-e esetleg egy idő után iskolát váltani. Bármilyen egyéb változást észlel, figyelje, mert ebben az életkorban a depresszió és szorongás folyamatos fokozódása esetén különösen fontos a suicid prevenció. Javaslom, hogy mielőbb keressenek fel pszichológust (helyben az iskolapszichológust, vagy a kerületi Pedagógiai Szakszolgálatok alá tartozó Nevelési Tanácsadóban dolgozó pszichológust, vagy magánrendelésen pszichológust illetve klinikai szakpszichológust, fontos hogy motivációt keltsen benne, és lehetőleg Ő válasszon szakembert). Nagy segítséget jelenthet továbbá a serdülőknek meghirdetett pszichodráma csoport, ami személyiségfejlesztő, szorongásoldó hatású lehetne, illetve valamilyen szakkör, sport, ifjúsági kortársképzés vagy egyéb tevékenység, ami közösséghez kötődik. Bármilyen egyéb kérdés esetén írja meg az adatlapon megadott email címemre. Üdvözlettel: Kozma NikolettKiemelt szakemberek a témában
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
