A kérdés
Életemben nem érzetem még ilyen rosszul és egyedül magam.Egyik csapás ér a másik után,mind magánéleti,mint munkahelyi szinten.Teljesen ki vagyok merülve,úgy érzem senkire sem számíthatok.A férjem megcsalt,elhagyni készül,nem szeret.Új munkahelyemről kitettek,mert nem tudtam helytállni(ilyen még nem fordult velem elő soha),de kollegám is rosszindulatú volt.Egy családtagom eltemettem,anyámmal sem értjük meg egymást,barátaim nincsenek.A környezetem nem érti mi történik körülöttem,de én sem.Mindenki bedobott egy skatulyába és egyik arcon csapást kapom a másik után.Bármerre indulok falakba ütközök,az emberek pedig gondolnak rólam amit gondolnak,de ezt elviselni iszonyú tehertétel.Lelkileg kikészültem,feledékeny vagyok, alig tartom már magam és mások nem érzik át ennek súlyát.Kellemetlenségek sorozata ér,az utóbbi időben ott égettem le magam,ahol csak lehetett.Mit tegyek,hogy ennyire magamra maradtam?Egyetlen ember sem maradt akiben bízhatnék.Két kicsi gyerekem van.Hogyan másszak ki ebből?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Úgy tűnik, hogy lényegesen alulteljesít önmagához képest, amit valószínűen depresszió okoz. Első lépésben kérjen időpontot a szakorvosi rendelőintézet pszichiáterétől. Utána keressen egy pszichológust. A régi baráttokkal erősíteni lehetne a kapcsolatot. Aktív pihenést javasolok beiktatni a hétköznapokba (biciklizés, futás...) Nekem segített a nehéz helyzetekben, amikor azon gondolkodtam, vajon 10 év múlva hogyan fogok visszaemlékezni erre a helyzetre. Milyen gondolataim lehetnek majd erről? Erőt kívánok a megküzdéshez! Kovács Sándor