Search a listing

Kilátástalanság

Nagy Éva
Nagy Éva 2018. július 30.

A kérdés

Tisztelt Pszichológus! Szeretnék meghalni, de nincs elég bátorságom hozzá, hogy megtegyem. Gyávaság. Pedig már részben halott vagyok. 38 éves férfi vagyok. Nincsenek barátaim. Barátnőm soha nem volt. Még szűz vagyok és valószínűleg az is maradok már. Elegem van az életből a világból és az emberekből is. Már semmi sem vonz igazán. Néhanapján kicsit jobb a kedvem, de rövid idő múlva ismét sötéten látok mindent. Nem akarok már ismerkedni, tanulni. Nem igazán érdekel semmi. Hosszabb időre semmi sem köt le. Dolgozni is undorral és rosszkedvűen járok. Sokszor úgy fekszem le, hogy remélem reggel nem ébredek fel többé, soha. Sokszor felteszem magamnak a kérdést: miért kellett megszületnem? Én nem akartam, senki sem kérdezett meg erről. Nem dönthettem róla. Csak megszülettem ebbe a gyűlölt és utált világba! Ez igazságtalanság! Én nem akartam és mégis itt kell lennem. De nem akarok. Nem akarok semmit sem. Miért van mégis ez?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Levélíró! Nagyon nehéz volt olvasni a levelét, mert érezhető belőle a sok rossz érzés, ami Önben felgyűlt, ugyanakkor örülök, hogy írt erre az oldalra és megosztotta ezeket az érzéseket. Érthető, hogy el van keseredve, és olyan is előfordul sokakkal, hogy az embernek az jut eszébe, hogy inkább legyen vége. De nagyon jó volt azt látni, hogy vannak jobb napjai, és el tud járni dolgozni is (még ha undorral is), mert ez azt jelenti, hogy van mégis ereje minden nap továbbmenni. Sajnos a nagyon mély szomorúság olyan természetű, hogy vissza-visszakúszik, ahogy Ön is írja, főleg amíg nem értjük, miért is van. A levele végén feltett kérdéséből úgy érzem, hogy szeretné megérteni, miért érzi magát így, miért tudnak jobb napjai lenni, ahhoz mi kell vagy éppen mik azok a külső vagy belső történések, amik újra a negatív érzéseket erősítik fel. Nagyon fontos lenne, hogy legyen valaki, akivel együtt tud ezen gondolkodni, és akivel együtt dolgozva változtatni is tud majd, hogy boldogabb és elégedettebb életet élhessen, ezért feltétlenül javaslom, hogy keressen fel pszichológust. Sajnos ez az oldal nem való arra, hogy hosszas beszélgetést folytassunk a kérdezőkkel, ezt az együttgondolkodást tehát nem tudjuk itt megtenni. Ha valamiért nem oldható meg, hogy személyesen felkeressen valakit vagy amíg a kapott időpontig eltelik az idő, biztatom rá, hogy hívja fel a 116-123 telefonszámon működő Lelkisegély Vonalat, amelyről a weboldalukon is talál információt: https://www.sos116-123.hu/. Kívánom, hogy tartsanak tovább a jó napjai és biztatom rá, hogy keressen mihamarabb a fentiek mentén egy szakembert, aki együtt tud Önnel dolgozni a továbbiakban. Üdvözlettel: Nagy Éva

Kiemelt szakemberek a témában

Heti válogatás e-mailben

Minden héten elküldjük a legújabb szakértői válaszokat és cikkeket. Ingyenes, és bármikor leiratkozhatsz.

Megerősítő levelet küldünk; a feliratkozás csak a benne lévő linkre kattintva lesz érvényes. Adatkezelési tájékoztató