Ima

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Kérdező! Az ima egy ellazult, meditatív állapotot hoz létre a szervezetben, ahhoz hasonlót mint a relaxációval vagy a klinikai hipnózis egyes formáival érünk el. Ha kellően elmélyülten imádkozik, és ha elég hosszú az ima, vagy az imák sora – kb. 15-20 perc -, akkor a testében és a lelkében egy nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus állapot jön létre, amely pozitívan hat az alvására, az immunrendszere működésére, és ezeken keresztül a tevékeny napjaira is. Ezért teljes mértékben jogos, hogy amikor az Ön napi gyakorlatának szerves része volt az imádkozás, akkor jobban mentek az élet dolgai. Ez az összefüggés vallástól és világnézettől független tudományos tény. Istenbe, vagy egy transzcendens erőbe vetett hit jóval több mint egy „képzeletbeli barát” elképzelése. És jól látja, sok olyan nem hívő ember is megtapasztalja, hogy megkönnyebbülést jelent egy túlvilági erő elképzelése a nehéz helyzetekben. Beteg, nem hívő emberek sokszor érzik egyes pillanatokban úgy, hogy egyedül maradnak a betegségükkel, az orvosok nem tudnak minden fájdalomnál, minden rosszullétnél jelen lenni, és igen, ilyenkor jól esik nekik arra gondolni, hogy lehet még valaki, aki segíthet. Biztosan hallott már arról is, hogy nagyon sok neves tudós, Nobel-díjasok is – fizikusok, matematikusok – évtizedes kutató munkájuk után vallásosak lettek. Amikor elérték a tudásuk maximumát, ezer kérdésre választ adtak, és azt látják, hogy még több kérdés maradt megválaszolatlanul, akkor a spiritualizmus, a transzcendens vagy a vallás területén keresik tovább a válaszokat, mert megtapasztalták az emberi tudás határait, és sejtik, bíznak abban, hogy az ember által megszerezhető tudáson túl is létezik még valami. Az Európába érkező menekültek vallása, az iszlám, eltér a zsidó-keresztény kultúrkörtől. Lehet, hogy eleinte félünk tőle, mert ismeretlen a számunkra. Feltételezem, hogy Ön a saját vallását mélyen ismeri, ezért ha teheti keressen párhuzamokat, hasonlóságokat az iszlám és az Ön vallása között. Ha szóba elegyedik később más vallásúakkal, akkor ezekről a párhuzamokról meséljen nekik. A legfontosabb hasonlóság az, hogy a Biblia és a Korán Istene egy és azonos. Ugyanarról az Istenről szól mindkét fontos könyv, a Bibliában pl. Mózesnek és Jézusnak nyilatkozott meg, és ugyanez az Isten Mohamed prófétának is megmutatkozott. Vagyis a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás ugyanazt az Istent tiszteli. A Korán szerint is Isten teremtette a világot, ugyanúgy, mint a Bibliában. Jézus is szerepel a Koránban, ahol tiszteletteljesen írnak róla, mint egy olyan bölcs emberről, akinek Isten megtanította az Írást, a törvényeket és az evangéliumot. A Korán Jézus anyját, Máriát is tiszteli. A Korán és a Biblia között a legszorosabb kapocs az ősapa, Ábrahám személye. A Koránnak egyenesen példaképe Ábrahám, mert ő tért át a monoteizmusra, az egyistenhitre. Ha Ön is keres párhuzamokat, akkor már nem lesz annyira távoli a másik ember vallása sem. Erről a témáról több érdekes könyv is jelent meg, ha szeretne olvasni érdeklődjön a könyvesboltokban vagy keresse ezt a könyvet: Joachim Gnilka: Biblia és Korán? Említette, hogy sajnálja, hogy édesapja nem vallásos, pedig a nagyszülei és a dédszülei is vallásosak voltak. Édesapja ahhoz a generációhoz tartozik, azokban az évtizedekben élt, amikor a rendszer megnehezítette a vallások gyakorlását. Ön már szabadon dönthet, hogy követi-e a Bibliát vagy sem. Édesapjának nem volt ez ilyen könnyű, vagy kézenfekvő. Az interneten talált viccek szerintem leegyszerűsítők. Még azok számára is fontos könyv a Biblia, akik nem vallásosak, hiszen az európai kultúra alapjai vannak benne. Számtalan irodalmi és képzőművészeti munka egyszerűen nem érthető meg a Biblia ismerete nélkül. A reneszánsz és a humanizmus világértéket képviselő alkotási is ezer szállal kapcsolódnak a Bibliához. A Biblia tehát a vallástól függetlenül is alapmű az európai kultúra számára. Írja, hogy zavarja, hogy másik szerint nincs Isten. A hit és a vallás szabad választás, és ehhez az is hozzátartozik, hogy elfogadja, vannak olyan emberek is, akik nem választják a vallást. Ha velük beszél, illetve róluk gondolkodik, akkor jobb, ha nem bennük keresi a hiányt, hanem arra gondol és arról beszél, hogy Önnek mit jelent és mit nyújt a vallás. Ezzel akár egy vitában is közelebb tudja hozni a nem vallásos partnereit az Ön álláspontjához, mintha kérdőre vonná, vagy kritizálná őket. Én egyébként nem vagyok vallásos, de meggyőződésem, hogy a független álláspont átgondolása sokat segít majd Önnek egyenesbe jöjjön nézeteivel. Üdvözlettel: G. Tóth Kinga