A kérdés
Tisztelt Szakember! Én egy 62 éves nagymama vagyok.. Felnõtt gyermekeim vannak...A problémám,a fiammal kapcsolatos..A fiam a családjával él,viszonylag távol tõlem,de rendszeresen találkozunk,jónak mondható a viszonyunk.Élettársi kapcsolatban él majd 10 éve..A párjàval is kifejezetten jó a kapcsolatom.Van egy közös gyermekük is. A probléma a fiammal az a nagyon ellentmondásos és zárkózott személyisége..Nem igazán lehet vele megbeszélni érzelmi dolgokat..Ha számára érzékeny dologról beszélek..vagy a társa beszél,õ elmenekül,és ideges,vagy goromba..A gyermeknevelésben nagyon megengedõ..nem kõvetkezetes ...Ezért a gyermek sokszor dühõs..nehezen kezelhetõ..gorombán nekimegy az apjának,tehát azt gondolom,hogy nagy a baj,mert, a fiam nem érzékeli a probléma súlyossàgát. Igazából nagyon nehéz a helyzet..mert felnõtt ember..és nem tudom hogyan tudnám õt úgy segíteni hogy ne azt érezze hogy beleszólok as életébe,és bíràlom õt..Mert hiszen nation szeretem és támogatom,érezze szeretem.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Katalin!
Nagyon jól érzi, hogy ebbe Önnek sok beleszólása nincs. Hány éves a gyermekecske? Talán inkább az anyán kereszül lehetne valamit elérni, de csak akkor, ha ő látja a problémát. Ha az Ön fia mindig is zárkózott személyiségű volt, nem fog egyik napról a másikra megváltozni. Összességében tehát, ha a szülők nem látnak problémát, és nem kérnek segítséget, akkor Ön nem tud tenni semmit, ami nagyon frusztráló és fájdalmas lehet Önnek. Ebben az esetben leginkább saját magának kérhet segítséget szakembertől, hogy hogyan tudná legjobban kezelni ezt a helyzetet.
Üdvözlettel,
Madocsai Enikő
Kiemelt szakemberek a témában
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
Kiss-Tóth Petra
Pszichológus, Szervezet és vezetőfejlesztő és munkapszichológia szakpszichológus
Budapest és Pomáz
-
-
-
-
-
-
