A kérdés
A huszas éveim végén járok. Hiába van egy műszakibb jellegű diplomám (gazdaságinformatikus), nem boldogulok az életben. Ugyan szakmai jellegű helyen dolgozom a több éve meglévő diplomával, amivel voltam munkanélkü is, de jelenleg is kb. csak asszisztensi szintű dolgokat tudok megcsinálni, szükségem van az állandó irányításra, vezetésre, megerősítésre, önállóan egy új fajta problémát nem igazán tudok jól megoldani, ez stresszt okoz munkám során. Rendszergazdaként dolgozom, de körülbelül azokat a feladatokat tudom csak megcsinálni, amit megtanítottak nekem, és diploma se kellene hozzá. Így értem az asszisztensi szintet. Nem érzem sikeresnek magam a munkámban. Összességében nem vagyok buta, de a probléma megoldó készségem siralmas. Még otthon élek, otthon is önállótlan vagyok, kevés dolgot tudok felelősség teljesen ellátni. Nem tudom például egy önálló háztartásban hogyan boldogulnék. Hogyan tudnám újra megtalálni a belső hangom, és magabiztosan döntéseket hozni, és menni a céljaim felé?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Először is engedd meg, hogy tegezzelek. Nekem könnyebb így fogalmaznom, remélem számodra is rendben van. Ahogy olvasom a leveled, egy nagyon összetett problémakör sejlik fel előttem. Bár elsősorban a szakmai életed nehézségeiről írsz, emellett megemlíted az önállótlanságot, a felelősség vállalás nehézségeit, és hogy mintha elveszett volna a belső hangod. Ezek alapján nem szeretnék messzemenő következtetéseket levonni, de leírom, hogy mik jutottak eszembe. A mondat, ami kicsit összezavar, hogy: “Hogyan tudnám újra megtalálni a belső hangom?” Egyből adja magát a kérdés, hogy volt olyan, amikor megvolt? Ha igen, mikor, mitől veszett el? Történt valami konkrétan, vagy csak észrevétlenül egyre halkabb lett? Ha nagyon nem találjuk a belső hangot, a helyünket az életbe, az sokszor azt jelenti, hogy valahol, valamikor úgy tanultuk meg megvédeni magunkat, hogy érzéstelenítettünk. Eltávolítottuk magunkat a belső megéléseinktől, mert azok túl nehezek, túl fájdalmasak, felkavarók voltak. Akkor és ott valószínűleg ez volt a legjobb, amit tehettünk, viszont sajnos ezzel a saját életerőnktől is elzárjuk magunkat. Ez egy nagyon gyakori, és nagyon nehéz helyzet, aminek a végén ott állunk, nem tudván hogy kerültünk ide, és mit is kezdjünk magunkkal. Sajnos kikeveredni sem egyszerű belőle. Ha lenne olyan módszer vagy technika, ami segít, szívesen ajánlanék rövid, egyszerű hatékony utat. A tapasztalatom azonban az, hogy igazából csak egy hosszabb terápia / terápiás jelllegű folyamat jelent valódi kiutat. A legjobb, ha a testtel, a testi érzetekkel is folgalakozik, így a legkönnyebb újra utat találnunk a saját belső hangunkhoz. Szóval a javaslatom, hogy ha ebben a leírásban magadra ismersz, érdemes lehet felkeresni egy pszichológust, és egy hosszabb önismereti, terápiás folyamatba kezdeni, ami során megtalálod a saját válaszaid a kérdéseidre. Minden jót kívánok Neked!Kiemelt szakemberek a témában
-
-
-
Dengyel Kinga
Klinikai szakpszichológus, Környezetvédelmi szakpszichológus
-
-
-
-
-
-
