A kérdés
Kedves Pszichológus! 20-as éveim második felében járó tanuló vagyok. A legfőbb gondom az, hogy nem tudom elengedni a 3 évvel ezelőtt véget ért (rövid) kapcsolatom és azóta az egész világ közömbös számomra. Katasztrofális családi körülmények között nőttem fel és élek most is, a tinikori szociális nehézségeket talán már feldolgoztam. Az elengedés sosem volt egyszerű, de ebből végképp nem látok kiutat, ami az életem minden területén nyomot hagy, csak arra tudok gondolni, hogy örökre magányos marad a lelkem, mert más nem érdekel, pedig adtam már esélyt másoknak, de minden üres a szakítás óta. Nem olyan emberek vannak körülöttem, amilyeneket szeretnék, csak a karrierem motivál, hátha majd akkor.., de ilyen magányban nem tudok teljesíteni számonkéréskor. Okos és sikeres emberekkel szeretnék lenni, mint amilyenné magam is válni akarok. Buta vesztesekkel nem érzem magam motiváltnak, inkább lejjebb húznak, mégis egyelőre közéjük tartozom, mert minden feladat fárasztó, nyomaszt. Voltam terápiánA pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Kérdező! Levelét figyelmesen olvasva négy problématerület vázolódik. A pártalálási nehézség, a hátrányos családi háttér, az elvárásai alatti teljesítés és a karrierépítési ambíciók. A látszólag különböző területeken jelentkező nehézségeknek bizonyára van közös metszéspontja. Ha a terápiás folyamatban ez már kiderült, akkor érdemes lenne tovább dolgoznia az egyes területeken. A legfontosabb, hogy fogadja el önmagát ,adottságait, erőforrásait. Az optimista szemlélet és a reális önértékelés magabiztosabbá teheti és nyitottabbá válhat mások felé. A sikerhez elengedhetetlenek a kudarcok is, ezek miatt ne keseredjen el, nézzen más megoldások után. Önkritikusan vizsgálja meg, hogy valóban adott-e másoknak esélyt a magánéletében? Mennyi és milyen energiákat tett bele a kapcsolatba? Próbálja ki milyen érzéseket vált ki Önből az, ha másokat támogat, másoknak örömet okoz vagy éppen Ön által válnak sikeresebbé!? Az is lehetséges, hogy ezáltal mérséklődik vagy meg is szűnik a belső üresség érzése. Higgye el így lehet a legkülönlegesebb személyiség! Bátor próbálkozásokat kívánok! Üdvözlettel: Szabó Anna klinikai szakpszichológus