A halállal és a gyásszal kapcsolatos tapasztalat és tudás ma kevésbé van benne a kultúránkban, mint akár 2-3 generációval korábban, a téma szó szerint tabunak számít, nem igazán akarunk beszélni róla.
Régen fiatalabban haltak az emberek, ráadásul nem a kórházakban hunytak el, hanem otthon, vagyis a halál mindennapos tapasztalat volt, még a gyerekek számára is. A gyász feldolgozásában is sokkal nagyobb gyakorlatuk volt az őseinknek. A temetés rituáléja, a virrasztás, az imádkozás mind ezt a célt szolgálták. Furcsán hathat, de még a holttest, illetve a koporsó látványa is segítő tényező volt: így könnyebben el lehetett fogadni azt a mi történt, az emberek nem várták önkéntelenül is, hogy a hozzátartozójuk hazatér majd a kórházból. A halotti toron pedig együtt éljük meg a gyászt, de már nem csak az elhunytról beszélgetünk, vagy már nem csak szomorúan: előkerülnek a kedvenc történetei, nótája vagy éppen vicces szólásai.
2021. OKTÓBER 25., HÉTFŐ, 18:30–20:00
ONLINE közvetítés a Facebookon
Komment írása