A zeneterápia alkalmazása
A zene szinte mindenhol jelen van és körülvesz minket. A fejünkbe “beragadt” dallamot dúdoljuk egész nap, meghallgatjuk a kedvenc számunkat, ha lazítani szeretnénk, vagy éppen egy rég nem hallott zeneszám idéz fel elfeledett emlékeket. A zene a hétköznapi életünket is színesebbé teszi, megnyugtat, ha kell, de ugyanígy energizálni is képes.
Felismerve ezeket a mindennapokban tapasztalható pozitív hatásokat, kézenfekvőnek tűnt a zene terápiás alkalmazása is.
A zeneterápia tudományosan megalapozott módszerként a XX. században kezdett kibontakozni, napjainkban pedig egyre szélesebb körben alkalmazzák.
A zeneterápia alapvetően kétféle módszert takar. Az egyik irány a receptív zeneterápia, ahol a terápiás hatást a zenei élmény befogadása fejti ki. Egy amerikai felmérés szerint ezt a formát az esetek 15%-ában alkalmazzák, vagyis döntő többségben az aktív zeneterápiás foglalkozások mellett döntenek a terapeuták, ahol a páciensek maguk hoznak létre dallamokat. A “saját hang” megtalálása mellett a zeneterápiás foglalkozásokon a csoport megtartó ereje és a társak visszajelzései is jelentős hatást fejtenek ki.
Bármelyik módszert alkalmazzák is, a zeneterápia hatását kisgyerekektől kezdve az idősebb korosztályig, betegek és egészséges körében egyaránt kimutatták.
Hogyan hat ez a módszer?
A zeneterápia egyik pozitív hatása, hogy csökkenti a stresszhormonként ismert kortizol szintjét, emellett növeli az immunglobulin-A-t, vagyis immunerősítő hatása van.
Klinikai helyzetben kifejezetten előnyös, hogy a zenehallgatás a figyelem elterelő funkciója mellett csökkenti a stresszt és növeli az ellenállóképességet, így segíti a páciens felépülését is.
Kisgyermekek esetén az egyik legjelentősebb hatás, hogy a zenehallgatás pozitívan hat a beszédfejlődésre, növeli a hallási munkamemóriát, és az érzelmek hatékony feldolgozásában is szerepet játszik.
Mivel a zene preverbális szinten hat, így segít megfogalmazni olyan érzéseket is, amelyeket nehéz lenne szavakba önteni, ezáltal az önismereti munka alapját is képezheti.
A zene és az érzelmek kapcsolatán keresztül ez a terápiás módszer a lelki megerősödés lehetőségét hordozza magában, így többek között a gyász feldolgozásában is segíthet.
Összességében elmondhatjuk, hogy a zeneterápia széles körben alkalmazható módszer, mely számos pozitív hatással bír a mentális egészség megőrzése szempontjából.
Felhasznált irodalom:
Csépe V.: A zene hatása a fejlődésre és lehetőségei a gyermekgyógyászatban. Gyermekgyógyászati Továbbképző Szemle
Kollár J. (2011): A zeneterápia hatása a stressz- és immunszintre. LAM.21(1) p. 76-80.
Szabadi M. (2016): A szociális kompetencia érzelmi elemeinek fejlesztése zeneterápiás eszközökkel tanár szakos hallgatók körében. Iskolakultúra, 26.(6) p. 14-29.
Komment írása