Az élelmiszerfüggő személyek válogatás nélkül, jelentős mennyiségű élelmiszert fogyasztanak el (ételt és italt egyaránt), anélkül, hogy élveznék az ételek és az italok ízét, vagy észlelnék a telitettség érzetét. A függőség legfőbb tünete, hogy az érintett személyek nem tudják kontrolálni az étkezésüket, és csak akkor tudják abba hagyni, amikor fizikai fájdalmat kezdenek érezni, amihez erőteljes diszkomfort érzet is társul. A falási rohamok szélsőséges estekben akár több órán keresztül is tarthatnak. Ez a fajta függőség, hosszútávon súlyos elhízáshoz vezet.
Az élelmiszerfüggő páciensek a bulimiával küzdőkkel ellentétben a falási rohamok után nem éreznek bűntudatot, ezért nem is tesznek a semmit se, annak érdekében, hogy megőrizzék a súlyukat, kinézetüket. Így általában nem sportolnak és nem is hagynak ki étkezéseket a falási rohamokat követően. A függőség legtöbb esetben a fiatal felnőtt korban alakul ki, néha idősebb korban pl. középkorúak esetében is megjelenhet. Az élelmiszerfüggőséget a bulimiával és az anorexiával ellentétben sokkal kevésbé kutatják, emiatt kevésbé ismertek a kialakulásának az okai. A kiváltó okok mögött lehetnek biológia (esetleg genetikai), szociális és pszichológiai tényezők is.
Az élelmiszerfüggőség valószínűsíthetően a lakosság 1 – 3%-t érinti, viszont a túlsúllyal küzdők esetében feltételezhetőleg ez a szám magasabb. Az élelmiszerfüggők gyakran teljesen céltalanul fogyasztanak el nagy mennyiségű ételt, aminek során az étel íze szinte teljesen irrelevánssá válik. A függő személy kényszert érezz arra, hogy egyen, ne szakítsa meg az étkezését. A függő személyek egyrésze megpróbálja elrejteni a tüneteit, így sokszor titkokban, egyedül eszik meg a rengeteg kalóriát tartalmazó élelmiszer adagjaikat. Ez a helyzet hosszútávon gyakran vált ki depressziót és nagyon erős szorongást. A szorongás oldása céljából gyakran a függő személyek még több élelmiszert fogyasztanak, ami felerősíti a folyamatot.
A pozitív önértékelés, a magabiztosság, a tudatos étkezési szokások, és a rendszeres testmozgás mind segítenek megelőzni az élelmiszer függőség kialakulását. Ha már kialakult az élelmiszer függőség, akkor fontos, hogy a pácines felismerje azt, merjen az életmódján változtatni (pl. rendszeresen végzett intenzív testmozgás, kevesebb kalória bevitel), illetve kérjen segítséget. Érdemes orvosi és pszichológiai segítséget is kérni. A pszichológia munka során a kliens segítséget kaphat az életmódjának megváltoztatásához, illetve fel lehet tárni a függőséget kiváltó esetleges lelki traumákat.
Hollósy-Vadász Gábor
Komment írása