A kérdés
A kisfiunkat három éves korában fogadtuk örökbe, most hat éves lesz. Az örökbefogadását sosem titkoltuk, ha nem is napi szinten, de elég gyakran előjön a téma, tudja, hogy nem az én pocakomból született, hanem egy másik nénitől. Egy ideje kb.fél éve kedvenc játéka, az újraszületés. Bemászik az ölembe, a fejére húzza a pólómat. Simogatni kell a "pocakomat", ami az fejecskéje a póló alatt, és "sírnom" kell, hogy Ő nem akar megszületni. Aztán pedig örülni, amikor végre "kibújik". Ezt egy nap többször is el kell játszani. Kérdésem, hogy legyek ebben partner? Vagy tereljem el a figyelmét? Mit tegyek, neki mi a legjobb? Gyermekpszichológushoz menjünk, ha ez folytatódik. Segítségüket előre is köszönöm.A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Hölgyem! Nyilván most kezdi igazán megérteni, mit jelent, hogy Ön nem az igazi édesanyja, érdemes beszélni vele arról, hogyan éreznek iránta, például hogy Ön úgy szereti, úgy tekint rá, mint saját kisfiára. A kisfia újrajátssza a születési jelenetet, úgy, ahogy ő szeretné, hogy valóban az "Ön pocakjából bújik ki". Javaslom, jelezze, hogy megértette a jelenet kedves szándékát (pl. "De örülök, hogy megszülettél, most már az én kisfiam vagy"). Könnyen lehet, hogy ezzel abba is marad a játék. Természetesen ha Önnek fárasztó naponta többször részt venni a játékban, ezt nyugodtan jelezheti, mondhatja, hogy elfoglalt, most foglalkozzanak mással.Gyermekpszichológushoz akkor érdemes elvinniük, ha más nehézségeket is tapasztalnak. Üdvözlettel: Kiss József.