Túlóra és pszichoszociális kockázat

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Jelentős mennyiségű túlóra után miért fontos, hogy munkapszichológiai vizsgálaton részt vegyen a munkavállaló? Jelentő mennyiségű túlóra után azért fontos a munkapszichológiai vizsgálat, mert a terhelés különböző mértékű elfáradást okoz a munkavégzőkben. A túlterhelés hatására az elfáradás következtében jó-pár paraméterünk megváltozik. Pl: a figyelmi teljesítmény jelentősen romlik, a mozgás precizitás is romlik, a figyelmi küszöd megemelkedik, a motivációk, belső hajtóerők átrendeződnek stb. A változások fokozatosan, szinte észrevétlenül következnek be, tehát a személy hozzászokik, anélkül, hogy tudatába kerülne. Ezek következében pedig a balesetveszély és a humán kockázatok szintje jelentősen növekednek. A munkavállalók a vizsgálatok eredménye alapján tanácsot kaphatnak (már aki igényli) életvezetésükhöz, problémáik megoldásához. Mit tud megállapítani egy beszélgetésből, ami alapján véleményt mond további alkalmasságról vagy netán alkalmatlanságról további túlmunka végzésére? A pszichológus egyik "vizsgálati eszköze" a beszélgetés, amelyet mindenki szükség esetén más és más tesztelő eljárásokkal egészít/egészíthet ki. A beszélgetés során, a pszichológus a felkészültsége és szakmai tapasztalata alapján vonja le a következtetéseket. Van-e valamilyen szakmailag elfogadott vizsgálati módszer, melynek az eredménye a munkavállaló számára is egy értékelhető (szükség esetén meggyőző) véleményt ad? Sokféle szakmailag elfogadott módszer van, ami alapján egy-egy szakvélemény elkészíthető. Ezek közötti választáshoz iránymutatóak az egyetemi tanulmányok, a szakvizsga alkalmával tanultak, a szakmai protokoll előírásai valamint a szakmai tapasztalat. Az, hogy egy szakvélemény a munkavállaló számára is érthető módon kerüljön megfogalmazásra - az mind a két félen (a szakvélemény készítőjén és a vizsgált személyen) múlik. A pszichológusok használják a számukra megszokott szakmai terminológiákat, ahogy más szakmák képviselői is a saját szakmájuk terminológiáit használják és szükség esetén szívesen elmagyarázzák megállapításaikat a vizsgált személyeknek is. Az, hogy egy szakvélemény meggyőző-e, az azon is múlik, hogy a pszichológus aki készíti megkapja-e a környezetétől azt az elismerést, amit megkap egy építész - ha megtervez egy házat, egy orvos - ha megalkot egy diagnózist. Van-e annak jelentősége, hogy férfi vagy nő a szakember, szívesebben fordulnak-e tapasztalat szerint az azonos neműekhez a munkavállalók? Tapasztalataim szerint a munka-alkalmassági kérdésekben csekély jelentőséggel bír az alkalmasságot elíbráló szakember neme. Volt-e munkajogi per az elmúlt években, melyben a munkapszichológus véleménye döntőnek bizonyult? igen Mennyire fontos, hogy a munkapszichológus részletesen ismerje egy cég tevékenységét, működését, vagy elegendő a munkavállaló személyiségének vizsgálata? Véleményem szerint általánosságban nem igazán lehet alkalmasságot vizsgálni - a munkavállaló egy konkrét munkakörnyezetben végzi napi tevékenységét, ezért elkerülhetetlen a cég tevékenységének, működési jellemzőinek ismerete. Az is pontosítja a pszichológusi véleményt, minél nagyobb a helyismerete.