Mindennapok

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Hanna! Sajnálom, hogy ennyire magányosnak érzi magát, ahogy fogalmaz: egyre lejjebb csúszik minden nap a lejtőn. Ez egy nagyon rossz, krízis állapot, melyben Ön feltétlenül segítséget kell, hogy kapjon. Mint írja, senkiben sem tud bízni igazán. Alkoholista édesapját hátrahagyva költözött el a család, gondolom, egy új, könnyebb élet reményében. Ön pedig mintha nem tudna felszabadult lenni, felengedni az új helyzetben. Tény, hogy a költözés, a megszokott környezet megváltoztatás, az édesapától való elválás nehéz lehet, de már 3 éve mindez. Azóta lett volna bőven idő, hogy feldolgozza a változásokat. Örülök, hogy segítséget kér, mert ez azért mégis azt mutatja, hogy szeretne tenni a helyzet változtatásáért valamit. És ez nagyon pozitív. Lehet, hogy a serdülőkori hangulati labilitás is belejátszik az állapotába. Egy szó, mint száz: szó, hogy hogyan tanul, Hannán múlik. Ha jobban tanul, jobb jegyei lesznek, az önbecsülése is megerősödhet és később több lehetősége lesz majd megfelelő, jól fizető állást találni. Fektessen tehát több energiát a tanulásba! Igaz, már nagyon közel az év vége, de ha nekilendül, talán még tud változtatni a jegyein. Akkor az édesanyja is többet fogja majd dicsérni! A testmozgás szintén fontos minden életkorban. Nagyon klassz, hogy Önnek is van rá igénye! A sportoláshoz nem kell feltétlenül sok pénz. Nézze, egy sportcipő, és már mehet is futni. Ha nem szeret futni, a netről számos videót letölthet, amik a mozgáshoz kellenek. A lényeg, hogy rendszeresen sportoljon, mozogjon. Ha mégsem tud a helyzetén változtatni, üljön le beszéljen az édesanyjával. Ha nem tud segíteni, akkor keressen pszichológust. Első körben segíthet az iskolapszichológus, ha van. Ha nincs, keresse fel a nevelési tanácsadót. Szívesen hallanék Önről, adjon majd visszajelzést néhány hét múlva. Kívánok Önnek minden jót, kedves Hanna! Üdvözlettel: Szántó Regina