Milyen ember az édesanyám?

A pszichológus válasza

Kedves kérdező!

Kedves Levélíró! Amit az édesanyja állít, részben igaz. Van, akit meg lehet győzni egy állítás igazáról, még akkor is, ha az ellentmond a tényeknek, de ez nem feltétlenül fűződik ahhoz, hogy az illető labilis lelki alkatú vagy sem. A csoport - és nem egyetlen személy - véleményének hatása nagyon nagy mértékben befolyásolhatja egy személy döntését. Például Solomon Asch amerikai pszichológus egy kísérletben megkérte a kísérleti személyeket, hogy hasonlítsák össze 3 vonal hosszúságát egy másik vonaléval. Egy vonal volt azonos hosszúságú a három közül az először bemutatott vonal hosszúságával. A kísérleti személyek egy kivételével beépítettek voltak. A beépített személyek nyilvánvalóan hibás választ adtak - azaz olyan vonalra is azt mondták, hogy egyforma hosszú az először mutatottal, amely valójában hosszabb vagy rövidebb volt nála - és ennek hatására az igazi kísérleti személy megváltoztatta az eredetileg helyes állítását és átvette a többiek hibás ítéletét, azaz már ő is egyforma hosszúnak találta a vonalakat. Ugyanakkor mégsem igaz minden helyzetre, hogy a labilis ember meggyőzhető. Ha például valaki azt hiszi magáról, hogy buta, ügyetlen, sosem fogja elérni azt, amit szeretne, nem elegendő az, hogy egy vagy több ember azt állítja neki, hogy okos, értékes, szerethető, mert a negatív hiedelme mélyebben gyökerezik annál, mintsem hogy könnyen meggyőzhető lenne az ellenkezőjéről. (És itt jön a pszichológusok és/vagy a pozitív, elfogadó környezet szerepe, aki lassan képes megváltoztatni az egyén negatív hiededelmeit.) Édesanyja állítása nem feltétlenül függ össze nárcisztikus személyiségével, csupán valós vagy vélt tapasztalatára hivatkozva állítja ezt magáról. üdvözlettel Csiby Ágnes pszichológus