A kérdés
Tisztelt szakértő! Lányom 17 éves. Barátnője révén belemászott egy chat szobába még 13 évesen. Akkor még időben észrevettem. Beszélgettünk sokat annak veszélyeiről. Büntettem. Látszólag sikeresen. De 1 éve ismét azon kaptam,hogy messengeren és viberen ismeretlen fiukkal(?) chatel. Leültettem és ismételten elmagyaráztam annak veszélyét. Cikkeket mutattam neki. Sőt a TV be az ID estrán ment pont egy sorozat a chatszobák veszélyéről az ismeretlen ismerősök mögött kik is lehetnek valójában. Ő azzal érvelt,hogy a barátnője is így ismerkedett meg egy fiúval akivel már 2 éve jár. Hiába is mondtam az a barátnőd és nem te. Neki sikerült neked nem biztos. Arra ösztönöztem.hogy a környezetében lévő hozzáillő fiukkal barátkozzon. De sajnos a kamaszkor velejárója semmi önbizalma. Ismételten rájöttem,.hogy ismerkedik. Hazudik. Rákérdezek,hogy miért teszi,érdemleges választ nem kapok. Csak azt,hogy nem merte. Holott mindig mondom beszéljük meg. Már nem tudom mit tehetnék!! Mit tehetnék?A pszichológus válasza
Kedves kérdező!
Kedves Sarolta!
A serdülőkre valóban számos veszélyes leselkedik (mind a virtuális, mind a valóságos térben), de Ön mint felelős szülő ennek tudatában van. Ez nagyon örvendetes, mint ahogyan az is, hogy tesz konkrét lépéseket annak érdekében, hogy gyermekét segítse ezek kivédésében.
A serdülőkor egy a nehéznek mondható, kritikus, kihívásokkal terhelt időszak (átmeneti időszak a gyermekkor és a felnőttkor között, tulajdonképpen egy fejlődési krízis, melyben az egyén új megküzdési stratégiákat kell alkalmazzon), ám Ön ebben is igyekszik támogatni lányát. Intenzív idetitáskeresés, identitásformálódás zajlik serdülőkorban. A serdülő többféle szerepet, viselkedésmintázatot is kipróbál, melyek közül nem mind épül majd be a felnőttkori személyiségébe (nem biztos, hogy felnőttként is azt fogja tenni, úgy fog viselkedni egy ember, mint ami serdülőkorban jellemző rá).
Az is nagyon jó, hogy időről időre leülnek, rendszeresen beszélgetnek, ezt javaslom, hogy továbbra is tartsák meg/fent (sajnos sok esetben a nem megfelelő kommunikáció vagy annak teljes hiánya okozza a problémákat, egyet nem értéseket; serdülőknél különösen fennáll az esély arra, hogy elzárkóznak, keveset vagy egyáltalán nem akarnak kommunikálni a szülőkkel).
Hogy miért hazudik?! A hazugságnak is számos, sokféle oka lehet. Lehetséges, hogy például így szeretne elhatárolódni, saját határait megszabni és tartani, vagy tart az Ön megítélésétől, stb, de bármi egyéb is lehet a háttérben (a pontos okokat így egy levél alapján nem lehet meghatározni).
Javaslom, hogy forduljanak pszichológushoz. Kezdjenek egyéni tanácsadásra járni, kiegészítve időnkénti közös, páros konzultációval vagy jó ötlet, opció lenne még a családterápia.
Üdvözlettel:
Tatai Csilla